A Menedéket a Megváltók vezetik, akik szentül hisznek a Felakasztott Megváltóban, és minden nap imádkoznak hozzá. Fiatal fiúkat tanítanak a Menedék falain belül, és harcosokká képzik őket. A legkülönlegesebb köztük egy Thomas Cale nevű fiú, akivel különböző stratégiákat csináltatnak, és képes bárkit három másodperc alatt kivégezni. A fiút rengetegszer bántalmazzák, majd arra kényszerül, hogy elmeneküljön két társával együtt a Menedékből. A Megváltóknak ez nemigazán tetszik, és a fiú nyomába szegődnek. Közben történik banditatámadás, Cale megismerkedik egy furcsa idegennel, eljutnak Memphis városába, ahol ismét harcok várnak rájuk, és út közben a három fiú egyre több nőt lát, ami a Menedék falain belül teljesen ismeretlen, és hitükkel ellenkező dolog. Ugyanis, a nők számukra az ördög teremtményei, akik romlást hoznak...
Rengeteg negatív véleményt láttam a könyvről, de nem tudtak eltántorítani tőle. Annak ellenére, hogy 14 éves a főhős, és a társai is kb., nem egy könnyed YA-fantasy regényről van szó. Az elején megismerkedünk valamelyest a Menedék szabályaival, mit szabad, mit nem, majd pedig végig kísérjük hőseinket az úton, mikor ezek a szabályok kissé módosulnak, és más értelmet nyernek. Láthatjuk, milyen eszközökkel fegyelmeznek a Megváltók, hogyan érik el a céljaikat.
Bosco Megváltó az, aki a lehető legkeményebben bánik Calelel, egy egyszerű ministránssal, viszonyuk mégis különlegesebb, mint más Megváltó - Ministráns kapcsolat.
Az író remekül írja le a fiúkkal szemben tanúsított kegyetlenkedéseket, és mutatja be azt, hogy ezek után milyenné válhat akárki, aki ilyen neveltetésben részesül. Aztán Cale elkezd új dolgokkal szembesülni, hogy másként is lehet élni, és valamelyest fejlődik.
És ahogy ez várható, a külvilág számára ő csak egy gyerek, és tettei sem tudják meggyőzni a nagyközönséget, hogy ő nem csak egy átlagos akárki.
A kötet vége megdöbbentő, viszont egyáltalán nem tetszik. Nem azért, mert annyira folytatást várnék utána, hanem azért, mert valamelyest érthetetlen, és rengeteg kérdőjel van benne. Olyan, mintha még egy utolsó csavart akart volna az író belerakni, de nem jó eszközzel, mert így úgy hat mintha nem lett volna elég akció, és fordulat a regény folyamán, és kellene még valami extra.
A romantikus szálat nemigazán tudtam értékelni, erőltetett, mintha csak azért lenne benne, hogy hát ilyen is legyen. Viszont ez teszi valamelyest lágyabbá, érzelmesebbé, pedig nem hiányzik belőle, hisz ott van Riba, a lány, aki ritkán szerepel, mégis felnyitja egyik-másik karakter szemét.
Az előrejelzésekkel ellentétben nekem tetszett a könyv. Nem egy szokványos darab, a témája is meglehetősen komoly, nyomasztó a hangulata, és a karakterei fejlődőképesek. Szívesen olvasnám a trilógia folytatásait is, ugyanakkor a hazai kiadásra még várni kell egy ideig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése