Nemrég jelentek meg ☛ Gaura Ágnes - Túlontúl, Neil Gaiman - Tükör és füst, Neil Gaiman - Törékeny holmik, J.Goldenlane - Papírtigris

2013. július 15.

Neki se állj, mert nem lesz vége!

(Forrás: http://www.fantasticfiction.co.uk)
A minap Dezirellel "üzleteltem", és elő került a Holdvilág és ennek a témaköre, hogy nem került még mindig kiadásra a sorozat 3. kötete. Ennek kapcsán persze mi is következhet? A félbe maradt sorozatok esete.

Úgy egy éve elindítottunk egy Éjvilág-Holdvilág kampányt Timussal karöltve azért, hogy minél több Éjvilág fogyjon, hogy kijöhessen a Holdvilág. Akkor a bloggerek, a molyok, és az olvasó társadalom példátlan összefogásának hála mindenhol terjedt a hír, és ez a fajta összefogó közösség volt az, aminek köszönhetően kijöhetett a sorozat 2. kötete.
A 3. kötete viszont még mindig nincs a boltokban. Pár hónapja még jöttek hozzánk azzal, hogy mikor jön ki, és csak ígéreteket kaptak, ma már viszont csak bizonytalanságba burkolózva merjük azt mondani, hogy talán egyszer eljön a napja, hogy kijöjjön...

Viszont közben megfigyelhető, hogy nem ez az egyetlen sorozat, ami így járt. Jobbnál jobb sorozatokra mondják azt a kiadók, hogy: "NEM!"

Néhány éve figyelhető meg ez az igen furcsa jelenség. Az egyik legnagyobb visszhangot a tavalyi Kellys eset kapta, mikor Facebookon kitört a botrány, mely szerint a kiadó nem hajlandó bizonyos sorozatok folytatásait kiadni, mert azokat úgyis letöltik e-bookban, és nem fognak fogyni. Így pedig a kiadónak nem éri meg...
Ekkor vette át például a Tündérkrónikák mellett a Cassandra Palmer, és egyéb sorozatok kiadását a Cor Leonis kiadó, akik előtt le a kalappal. Olyan dolgokat hallottam róluk, hogy nem csak a kínálatukat, de a kiadó "mentalitását" és hozzáállását az olvasókhoz is példaértékűnek tartom.
Szintén piros pontos, hogy felkarolták Jasper Fforde Thursday Next sorozatát, és nem haboztak sokat, hogy az első kötet után a másodikat is sebtében kiadják - remélhetőleg már dolgoznak a hármas kiadásán is.

(Forrás: http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Encyclopaedia_Britannica_15_with_2002.jpg)
Vannak szerencsésebb sorozatok, mint a Tündérkrónikák, vagy a Cassandra Palmer, vagy mint amilyen az Agave kiadónál megjelenő Anita Blake sorozat, aminél a legújabb kötetek magyar megjelenése szintén szépen halad. Esetlegesen még megemlíthetőek Cassandra Clare könyvei, melyek a Könyvmolyképző kiadónál látnak napvilágot, és már nincs messze tőle, hogy megjelenjenek a legfrissebb angol kötetek is magyarul.

A legtöbb sorozat azonban nem ilyen szerencsés. Ezzel a ténnyel először 2008-ban találkoztam, mikor kezembe akadt a Boszorkányfutam Kim Harrisontól. Az első kötetet kiadták ugyan, de aztán már maga a kiadó is bezárta a kapuit, így a sorozatnak leáldozott. Vagy említhetnénk a sorozatok terén a Spellman nyomozóirodát, Stephanie Plumot, a Malazai Bukottak regéjét, és még egy tucatnyi mást, ami az első  vagy az X-edik kötet után megrekedt, és magyarul nem fejezték be.

Hogy lehetséges ez? Erre próbáltam valamiféle összefoglalót létrehozni saját okfejtéseimből. Tehát az itt használt adatoknak nincs valóságalapja, csupán egy modell részei (modell=a valóság leképezése, folyamatok ábrázolása, hogy nézhetnek ki a valóságban, a valóság leegyszerűsítése), amelyeket (hogy egyik tanáromat idézzem) "közgazdász szemüvegen át" próbáltam megvizsgálni. Sok helyen egyéni megfigyelésem, és véleményem tükröződik. Nem reklám, lejáratás stb. kívánna lenni az alábbi írás, csupán egy elmélkedés arról, hogyan lehetséges, hogy kedvenc sorozataink nem kerülhetnek magyarul a polcainkra...

1. eshetőség: A kiadó sokat akar markolni, a végén meg bezár...: Mivel külföldön olyan, hogy egy könyv folytatás nélkül jelenjen meg manapság már szinte elképzelhetetlen (mondhatni ciki!), ezért egyetlen részes könyvet nehéz találni. Szerény megfigyelésem, hogy a legtöbb kiadó egyszerre belevág akár 10-15 sorozat kiadásába is (mondjuk 2 évente, így kb. 5-7 sorozat esik egy évre), és fel sem mérik, hány kötetes sorozatról van szó. Ha bele vesszük a számításba, hogy mostanában a sorozatok nem állnak meg 3-4 kötetnél, akkor el lehet képzelni, hogy ez mennyi könyvet jelent összesen, amit kötelesek lennének kiadni ahhoz, hogy kiszolgálják a jövendőbeli "rajongók" igényeit.
Számoljunk csak átlag 5 kötettel/sorozat (ha 5 kötetesek lennének, még talán jól is járhatnának), ami azt jelenti, hogy az olvasók elvárják 50-75 könyv kiadását HELYBŐL! Tehát az olvasó azzal kalkulál, hogy a sorozata mind az 5 kötetét előbb-utóbb a kezében foghatja majd (a saját nyelvére lefordítva természetesen). Ebbe bele kell kalkulálni az olvasói igényt is, vagyis, hogy nem mind a 10-15 sorozat fogja majd érdekelni, vagy esetlegesen az X-edik kötet után úgy gondolja, hogy romlik a sorozat színvonala, megváltozik az ízlésvilága, ezért a folytatás nem érdekli, majd kiveszi könyvtárból, kölcsönkéri valakitől stb... Tehát a kieső keresletet is hozzá kell vennünk, illetve belekalkulálni a potenciális fogyasztói rétegeket, akik esetlegesen nem rögtön a megjelenés után csapnak le a sorozatra, hanem valamennyi idő eltelte után.
Na már most, ha ehhez (vagyis az újonnan behozandókhoz) hozzáadjuk a már akkor is futott sorozatokat, amikor még ezt a 10-15 sorozatot bevették a kínálatba, akkor már több, mint 100 könyvről van szó. (Hogy jön ki? 20-30 sorozat, amiknél fejenként 5 könyvel számolunk, az már 100-150 kötet összesen, számoljunk azzal, hogy ez mondjuk 4 év termése a kiadó részéről, tehát 4 év alatt ennyi könyvet ígértek be az olvasóknak, hogy majd valamikor kiadják...) Ebből persze lejön az a pár könyv, amit már kiadtak korábban, tehát a már elkezdett sorozatok első 1-2-3-4 kötete, de ez még mindig elenyésző mennyiség.
Mivel azonban a külföldi írók sem robotok, tételezzük fel, hogy egy év alatt összehoz 2 kötetet (félévente 1-et) - ami még mindig szélsőséges, lefele sarkított eset, hisz ha valaki már befutottabb író van, hogy ennél többet is ír, mindenképp kiadják, hisz venni fogják, mint a cukrot (külföldre értve).
Ha a kiadónál már alapvetően ott van 10-15 sorozat, akkor már ott tartunk, hogy 20-30 sorozat aktuálisan megjelenő kötetét kellene leszállítaniuk, aminél évente 2-vel számolva 40-60 darabról van szó.
Csakhogy! A szerény olvasóbarátok nem biztos, hogy a korábbi köteteket azonnal a megjelenéskor meg tudták venni. Másik kiadó másik sorozatára/könyvére költötték el könyvvásárlásra fordított összegüket, így a kiadónál nem feltétlenül fog fogyni abból a 40-60 könyvből éves szinten annyi, hogy megérje kiadni a folytatást. Így tehát annak a sorozatnak lesz a 20-30-ból a legnagyobb esélye a túlélésre, amelyik a legjobban fogy. A többire ígéret marad, hogy kiadják majd valamikor a jövőben. Mivel az azokból befolyó pénzen feltételezhetően másik (nagy reményekkel kecsegtető) sorozatot fognak majd megvásárolni, ezért bejelentik a fogyáshiányt a már megvásárolt sorozatoknál, becsődöltetik, nem foglalkoznak vele, és nyitnak egy teljesen új irány felé, hátha azzal sikerül megfogniuk az olvasókat... Ebben az esetben is tételezzük fel, hogy adott évben mondjuk 5 új sorozatot akarnak behozni azért, mert 10 becsődölt a 20-30-ból, ez pedig azt jelenti, hogy csupán 5- sorozattal lesz ugye kevesebb, de még ígyis 25 könyvre tesznek ígéretet (5X5), és ebből a spirálból nem lehet kiszállni...
Ezek mellett kalkulálni kell az alábbival is: Biztosan lesznek ezek után olyan rétegek az olvasói társadalomban, akik "pórul járnak", hiszen az eddig a sorozatba ölt pénzük "kárba vész", ha nem tudnak idegen nyelven - ami lássuk be, a statisztikák szerint eléggé gyakori jelenség.
Az olvasó elkámpicsorodik, hogy a sorozat végét nem fogja sosem megismerni. Ezért bánatában biztosan más sorozat után fog nézni, mert olvasni azért még szeretne. Itt is problémába ütközik, amennyiben egy olyan sorozatot kezd el, ami már nem érdekli a kiadót, és amit ebből kiindulva szintén félbehagyott, de az olvasó erről későn értesül, mert a kiadónál ott van az ígéret, hogy "majd egyszer kiadjuk a folytatást..." Ebből kiindulva tehát az olvasó mihez fog nyúlni? Az illegalitáshoz (letölti, amit olvasni szeretne ebookban, kalózfordításokat gyártat, mert úgysem jelenik meg a folytatás, akkor nem áldoz rá pénzt feleslegesen), elmegy a könyvtárba (a könyvtáraknak sem kell 100 darab egy könyvből ahhoz, hogy az olvasók barátai legyenek, és mint ilyen, kisebb fogyasztás generálódik a kiadóknál), vagy kölcsönkéri baráttól, barátnőtől, vagy a harmadik járókelőtől az utcán... Így a kiadó megint csak elesik extra bevételektől, ami láncolatként visszaüt a fogyó kereslet, és a vevők hiánya miatt.

Megoldás? Talán az lehetne a megoldás, ha körültekintően pár sorozatot választanának ki, amiről tudják, hogy van eleje, van vége, és belefér a költségvetésbe. Vagyis úgy kell kalkulálniuk, hogy az első kötet fogyásából indulnak ki, ezzel kalkulálják, hogy mennyi lenne a nyomdai és egyéb költsége a további köteteknek, minden kötetre (jövőbeliekre, függetlenül attól, megjelent-e már külföldön vagy sem) leszámolni ezeket a költségeket, némi inflációt rákalkulálni és elkészíteni az adott sorozat költségtervét. Visszajönne az ára? Ha nem, akkor sztornó, és kész. Jövőértékkel körülbelüli értéket meg lehetne határozni, pénzt elkülöníteni az adott sorozatra, és remélni a legjobbakat. Ugyanis biztosan érkezik valamennyi bevétel a korábbi kötetekből is, amit hozzá lehet kalkulálni a költségtervhez, esetleg Cash-flow elemzést készíthetnek a sorozathoz.
Igaz, hogy így kevesebb sorozat jelenne meg, viszont lenne rá lehetőség, hogy elérjék az utolsó kötet kiadását is magyar nyelven.

2. eshetőség: Túl kicsi kiadó, kicsi a kereslet: Ez mitől lehetséges? RETTENETES MARKETING! A legtöbb kis kiadónak az a legnagyobb baja, hogy nem is hall róluk az ember. Vegyük például az Agenda kiadót. Tegye fel őszintén a kezét, aki ismeri őket. Senki? Akkor árulkodom, hogy kik ők.
Régen egy rugalmas kiadó volt, akik tehetséges íróknak kínáltak lehetőséget arra, hogy minőségi írásaikat megmutassák. Itt jelent meg például Jonathan Cross Veszett lelkek városa című könyve is.
A kiadó azonban mégis kudarcot vallott, és nem létezett túl hosszú ideig: becsődölt, megszűnt.
Onnan tudtam meg, hogy léteznek, hogy volt egy pályázati felhívásuk, ahol kezdő írók adhattak le pályaműveket elbírálásra, és a jobbaknak megígérték, hogy kiadják őket. 2-3 könyvet láttam a kiadótól, aztán semmi többet.
Nem neveznék meg még létező, kicsi kiadókat, de a legtöbbjüket csak a véletlen sodorta az utamba. És az rendben van, hogy remek minőségben remek könyveket adnak ki, de!
Ha én is csak a véletlen miatt tudok róluk, akkor más vagy szintén a véletlennek köszönheti velük a találkozást, vagy nem is fognak vele találkozni... Ezek után elmondható, ha valaki még a kiadó nevét sem hallotta sose, akkor a könyveiről pláne nem fog hallani. Tehát hol itt a probléma? Nem azért nyitunk kiadót, hogy utána bujkáljunk, és megtartsuk a jobbnál jobb olvasnivalókat, hanem tessék előtörni, és hallatni a hangot!
Például ilyen volt a Cor Leonis számomra (hogy már megint velük példázódjak) vagy nem is kell messze menni, a Maxim kiadó, aki rendben, hogy általános iskolás gyerekeket nevelő szülők már találkoztak a kiadványaikkal, de azok felé is nyitottak, akik már nem általános iskolába, vagy szakközépbe járnak. Ennek az új szegmensnek pedig be kellett bizonyítaniuk, hogy "nézzétek! van nálunk más is, mint amit eddig láttatok!" és sikerült nekik. Egy időben mindenhonnan ők csöpögtek, a facebookon, a molyon, különböző fórumokon, és miatt elkerülhetetlen volt, hogy megismerjük őket, és az új oldalukat, amit az olvasók felé próbáltak mutatni.
Cor Leonis meg újonnan alakult, és ma már alig találkozni olyannal, aki ne hallott volna róluk. Míg a mai napig is van olyan kiadó, aki már több éve is létezik és van, és mégsem tudjuk, hogy vannak... Nos, az ő sorozataiknál nem kell tehát magyarázni, hogy honnan fúj a szél...

(Forrás: http://www.clker.com/clipart-colored-pie-chart.html)
Megoldás? MARKETING! Az internet a modern korszakban roppantmód megkönnyíti a dolgot, ráadásul olcsóbbá is teszi, hisz nem kell nyomdának fizetni szórólapokért sem. A különböző közösségi siteok, mint a moly.hu, is rendkívül kompatibilis felületek a hirdetésekhez, akciók közzétételéhez, játékok indításához. Vagy ott van a Facebook, ami nélkül a legtöbben már el sem tudják képzelni az életet. Esetleg újságok, amik írnak könyvajánlókat - még a tv újságban is találkozom vele, illetve a helyi napi lapban.
Esetlegesen kivonulni olyan rendezvényekre, mint a könyvhét, a könyvfeszt, vagy ha magyar írókkal dolgoznak, minél több író-olvasó találkozót rendezni könyvesboltokban, könyvtárakban stb...
Amint egy kiadóra felfigyelnek, onnantól fogva már csak az kell, hogy azokhoz az olvasókhoz juttassák el a profiljukat, akik az ő olvasói rétegeiket jelentik (tehát kínálatuk találkozzon a keresletükkel).

3. eshetőség: Nem kell ide semmi, úgyis megveszik! Tévedés! A kiadók esetében nagyon fontos az imázs. Néhány kiadó (szintén nem írnék neveket) azzal apellál, hogy ők már eléggé ismertek ahhoz, hogy a könyveiket úgy vigyék, mint a cukrot. Néha kiküldenek egy-két hírlevelet, hogy mik jelennek meg náluk, aztán jöhet a sült galamb. Csakhogy azzal nem számolnak, hogy rendben, hogy ők adják ki, viszont az olvasónak nem feltétlenül érdeke megvenni a könyvet. Ha nincs ösztönzés, nem biztos, hogy be fogja szerezni. Viszont a kiadónak mindenképpen érdekében állna, hogy akármit, amit kiadnak, úgy vigyék, mint a cukrot. Hisz ebből van a profit, azzal tudnák maximalizálni, ha az olvasók szinte szét szednék a kiadót, csakhogy minden könyvük a polcaikon legyenek... 
Ehhez fontos eszköz az olvasókkal való kommunikáció, hisz ha a kiadó csak tessék-lássék módon kiadja a könyveket, fel sem mérve a fogyasztói igényeket, egy idő után az olvasók elfordulnak tőle.
Vegyük például az Agave kiadót. Szimpatikus, nyílt kiadó, akik foglalkoznak a fogyasztóikkal, hiszen (hihetetlen módon) ők nem csak ígérgetnek, meg tologatják a megjelenéseiket. Megbízhatóak, az olvasók mindig számíthatnak rá, hogy amit az adott hónapra beígértek, az adott hónapban kézben is tarthatják. Ezt pedig tökéletesen kommunikálják a világ felé, hiszen mindig napra kész megjelenési listákat tesznek fel mindenféle portálra. Ezek mellett problémák felmerülésében is meglehetősen kompromisszumképesek. De említhetném már megint a Cor Leonis kiadót, ahol tényleg szívvel-lélekkel az olvasóért vannak. Olyannyira olvasóbarátok, hogy nem félnek idejüket és energiáikat is beleölni abba, hogy ha könyvet vettél tőlük, biztosan megkapd.
Személyes tapasztalatom a Tuan kiadóval van, akikhez eddig bármivel (tényleg akármivel) fordultam, segítőkészen fogadtak. Az pedig külön öröm, hogy a könyveik pont ahhoz/azokhoz a műfajokhoz tartoznak, amiket szeretek. (És hihetetlen módon még mindig az olcsóbbak közé tartoznak a könyveik, ha teljes boti árat nézünk.)
Hogy kötődik ez a sorozatokhoz? Ha elpártolnak a kiadótól, akkor nem feltétlenül a könyveiket fogják venni, hanem inkább nyelvleckéket, és nem várják meg a magyar kiadásokat, hanem olvassák más nyelven őket. Hihetetlenül nagy motivációt tudnak nyújtani az olvasóknak a nyelvek iránti ismeretek bővítésére azzal, ha nem szimpatikusak az olvasóknak. Lehet, hogy ma még csak egy ember háborodik fel rajta, hogy mit művel az adott kiadó, de lehet, hogy holnap már nem csak egy, hanem tucatnyian. Sok kicsi pedig sokra megy. Úgyhogy nem szabad sosem azt feltételezni, hogy az olvasót "megfenyegethetik" azzal, hogy "nem adjuk ki a sorozat többi részét, ha nem veszitek meg", mert az olvasó is csak ember, és mint ilyen, nagyon kreatív módon tud eljárni annak érdekében, hogy megszerezze, amit akar... Olyan ez, mint a matematika: bizonyos eredmény megkapásához más úton is el lehet jutni, nem csak egy féle módon.

Megoldás? Egy kiadó sosem lehet annyira ismert, hogy ez okot szolgáltasson arra, hogy elhanyagolja az olvasói lelkének a pátyolgatását. Ez is az üzlet része, hiszen az olvasók is csak emberek (más oldalról pedig fogyasztók). Annyi profizmussal meg minden kiadónak kellene rendelkeznie, hogy nyilvános fórumon nem osztja le az olvasóit, és küldi el melegedni őket, hogy "máshonnan is meg lehet venni, nem kötelező magyarul olvasni!", vagy hogy a kiadóvezető keveri magát botrányba. Mindent a kiadó vezetőjéhez fűznek ugyanis, ő egyfajta kulcsember a kiadónál, és amennyiben őt leírják, az a kiadóra sem vet jó fényt. (Ismételten Marketing, amiből ez a negatív fajta.)


Sajnos tisztában kell lennünk vele, hogy a könyvkiadás is csak egy újabb üzletág, és mint ilyen, a maximális profit megszerzéséről szól. Viszont nem szabad elfelejteni, hogy mint olyan, a könyv "luxuscikk" besorolású, hiszen nem létfenntartáshoz szükséges dolog, ezért is kell befolyásoló eszközökkel elérni, hogy úgy érezze, nem tud nélküle élni.
A fentebb említett dolgok pedig nem bírálatok, ítélkezés stb. tényleg csak saját meglátások, okfejtések, amikkel lehet vitatkozni, vagy egyetérteni, viszont a lényegen nem változtat: A legtöbb sorozat folytatása nem kerülhet fel a könyvespolcunkra magyar nyelven, mert ha ezen okokból, ha nem, de nem hajlandóak kiadni őket a magyar kiadók...

Oszd meg a bejegyzést! :

6 megjegyzés:

Liliane_Evans írta...

Hehe mintha a településmarketing könyvem folytatását olvastam volna. :D
Egyetértek, a marketing tényleg fontos! Jó bejegyzés!

Dezirel írta...

Alaposan körbejártad, ha fele ennyit foglalkoznának ezzel a témával a kiadók, már akkor más lenne a helyzet. De gyanús, hogy amolyan lesz-ami-lesz alapon adják ki a sorozatokat. Mi meg jól hoppon maradunk...
Boszorkányfutammal is szemeztem, de akkor abba se érdemes belevágni.
A Cal Leandros sorozatnak továbbra is drukkolok, köszönet azért, hogy kiálltatok mellette. Ha bármit tudok tenni az ügyért, szólj :)

(zárójelben megjegyzem, a CorLeonis mellett az AdAstra is nagyon jól csinálja, igényes könyveket adnak ki, figyelnek az olvasóikra. Ilyen kiadók kellenének még)

FFG írta...

@Liliane_Evans: :) marketing könyvet még nem szeretnék írni, annyira nem értek hozzá :) Örülök, hogy szegmentálni tudok, meg még pár dolgot marketingül, nem az a szakterületem :), mint közgazdásznak :) de értenünk kell hozzá :)

FFG írta...

@Dezirel: Ad Astrát is gondoltam, hogy beleírnám, mert tetszik a kommunikációjuk, és még több dolog is, viszont tőlük nincs könyvem, úgyhogy arra gondoltam, talán olyan lenne, mint a "bort iszik és vizet prédikál" esete :)

Dezirel írta...

@FFG: Ad Astrától 4 könyvem van, de még csak egyet olvastam. Bátran merem ajánlani, nagyon szépek kívül-belül, a fordítás is igényes munka :)És biztos nem fog szétesni 1 olvasás után, mint jónéhány kiadó könyve... (és van két sorozatuk, aminek már kint van a második része is!)

FFG írta...

@Dezirel: Köszönöm az ajánlást! :) Sok olyan könyvet adtak ki, ami mozgatja a fantáziámat, úgyhogy remélhetőleg előbb-utóbb hozzá jutok majd ezekhez :)

 

Mandi Könyvtára Copyright © 2013 Minima Template
Designed by BTDesigner Published..Blogger Templates · Powered by Blogger