Maria Murnane - Papíron príma

Hogy is került a kezembe ez a könyv? Van egy győri lányzó, aki Zsuzsi névre hallgat. Kaptam tőle egy levelet, és egy telefonszámot mondván, hogy szeretne blogot indítani, segítenék-e neki?

Összeültünk, és elkezdtük kidolgozni a sablont, megmutattam neki, hogyan tudja használni. Számomra igen kellemes délután volt, ami után egy könyves oldalon megláttam a blogjával egyező című könyvet: "Papíron Príma". Kérdeztem tőle, hogy tud-e róla, hogy van ilyen könyv, mire mosolyogva csak annyit mondott:

"Igen, és nagyon jó olvasmány. Ajánlom neked is."

Ezúton köszönöm Zsuzsinak az ajánlást, és bízom benne, hogy egyszer elhiszi önmagáról is, hogy (nem csak) papíron príma (hanem élőben is ;) )!

"- Elnézést, nem találkoztunk még? Waverly Bryson vagyok!" - hangzik el a mondat többször is a könyvben.

Waverly Bryson élete szemmel láthatóan tökéletes. Két hét múlva feleségül megy álmai férfijához, úgyhogy mindent elkövet annak érdekében, hogy kiválassza a tökéletes ruhát. Egy K.A. Marketing nevű cégnél dolgozik, és nem is végzi rosszul a munkáját. Saját csapata van, és jól kijön a tagjaival. Van egy nagymenő ügyfele is, a JAG. Minden szépen halad az életében, mikor a ruhapróba közepén beállít Aaron, a hőn szeretett férfi. Rossz előjel minden házasságnál, ha a férjjelölt még az esküvő előtt meglátja a menyasszonyt az esküvői ruhájában... A babonás Waverly azonban nem is számít arra, amit a férfi mondani készül neki: nem akarja az egész esküvőt, mert nem szerelmes a lányba.

"Fedlap: Eltűnődsz néha azon, hogy mit is akarsz az élettől?
Belül: Édesem, én egyelőre azon tűnődöm, hogy mit akarjak ebédre..."

Waverly összetörik, és egy évig még randizni sem hajlandó. Minden férfiban talál valami negatívumot, ami miatt visszautasítja. Apja folyamatosan bombázza telefonhívásokkal, hogy adjon neki pénzt, és mivel a lány bűntudatot érez amiatt, hogy apja baseball karrierje miatta tört derékba, többnyire kihúzza az öregét az anyagi csávából.

"Fedlap: Azt mondják, hogy a nevetés a legjobb orvosság?
Belül: Édesem, adj hozzá még barátnőket és némi sört, és máris megtaláltad a fiatalság forrását."

Waverly barátai (Andi és Mackie) unszolására végre hajlandó kilépni a depresszív állapotból, melybe Aaron miatt fordult. Támad egy remek ötlete. Elképzeli, mit mondana neki a férfi egyes kérdéseire válaszként, ha vele lenne. Így születnek meg az "Édesem üzenet"-ek, melyek fedlapján mindig van egy kérdés, melyre a belső rész adja meg a többnyire szarkazmussal átitatott választ.

"Fedlap: Erőfeszítéseket teszel, hogy valami újba kezdj?
Belül: Édesem, amíg ez nem jár együtt bikinivel és webkamerával, én támogatlak."

Waverly élete fenekestül felfordul, mikor kiadót keres a lapoknak, és valaki felfigyel rá. Azon kapja magát, hogy fényűzés, és pompa veszi körül, a People hasábján szerepel a Legszebb 50 ember között, és a K.A. Marketingnél a saját ügyfelévé válik.

De ahol egy ajtó kinyílik, egy másik bezárul. A lány elindul a lejtőn lefele, mikor az általa utált munkatárs, Mandy elveszi tőle a JAG kezelését. Rengeteg rettentes randin esik túl, ráadásul van egy fickó, aki mindenféle idióta partikra hívogatja, és amint Wave kiteszi a lábát az utcára, azonnal megjelenik - mikor nem kéne. Ráadásul van még egy kis problémája is: egy Jake nevű férfi, akire ha ránéz, "olvadóssá" válik, viszont egy iszogatós buli után nem tud a fickó ("nagyon kék") szemébe nézni...

"Fedlap: Te is érezted már azt, hogy semmit sem tudsz?
Belül: Édesem, gratulálok! Most legalább ezt már tudod."

Mit is mondhatnék? Laza, könnyed, délutáni olvasmány. Nem azzal fogja meg az olvasót, hogy annyira izgalmas, vagy egyedi a története. Waverly maga fogja meg az olvasókat azzal, hogy noha mindent elkövetne az ellen, hogy ne legyen szingli, mégis az - és ráébreszti a szingli társadalmat, hogy egyedül is túl lehet élni - és a nagy Ő akkor jön, mikor nem számítasz rá. Waverly, aki mindig önmagát adja, egy sete-suta, huszonpár éves nő, alacsony önbecsüléssel, és két hihetetlenül jófej barátnővel (akik egyébként tűz és víz kategória, mégis remekül kijönnek egymással). Nincs macskája, kutyája, egyéb háziállata, csak egy egyszerű élete, némileg szarkasztikus stílusa, és drámai életfelfogása. Az iróniát, a szarkazmust pedig, amit belevisz a gondolataiba, majd az Édesem üzenet -eibe, egyszerűen nem lehet átugrani komoly pofával.

"Fedlap: Gyakran jönnek ki fölösleges dolgok a szádon?
Belül: Édesem, ez még mindig kevésbé hizlal, mint ha fölösleges dolgok mennének be rajta."

A könyv pontosan mutatja be a szingli nők körülbelül összes problémáját/félelmét. Elvégre ki ne félne egy vakrandi előtt? Ki ne élt volna át rettentes randikat, míg végre megérkezett a herceg? Ki ne félt volna attól, hogy ő nem kell senkinek (főleg, ha már több hónapja partner nélkül tengődik)? Ki ne gondolt volna rá, hogy valami baj van vele, ezért nem kell senkinek? Ki nem aggódik néha amiatt, hogy a feneke akkora, hogy a bécsi kapun sem fér be vele?
És ha már randi, akkor ki kell választani a tökéletes ruhát. Vajon milyen lesz az aktuális partner? Milyen hibát találunk nála azonnal? Milyen lesz a mi első benyomásunk? Egyáltalán hova mennek a randizók és mit fognak csinálni?

"Fedlap: Meddig illik várni, hogy lefeküdj egy sráccal, akivel csak most kezdtél randizni?
Belül: Édesem, ha igazán jó a pasi, minek pazarolod az időd arra, hogy ilyeneket kérdezz?"

Összességében igazi csajos könyv a szingliség félelmeivel, szarkazmusával. A könnyed főhősünk feje fölött ugyan néha összecsapnak a hullámok, de nem adja fel. Mindig előrántja a szarkasztikus humorát, jönnek a barátai, és némi alkohol, amivel aztán átlendül mindenen...

"Fedlap: Egyszer fent, egyszer lent, nem igaz?
Belül: Édesem, ha a kilóimról és a bankszámlámról beszélsz, akkor a válasz sajnos, igen - és ebben a sorrendben."