Cheese Galore!
Pants Ahoy!
The Man in the Iron Socks
Anglia
Lélekcsapda
Pillanatnyi elmezavar
Nils Holgersson csodálatos utazása

2014. szeptember 3.

Kultúra másként

Már jóideje terjed a Facebookon, mely szerint: "Szabó Balázs néhány éve mini kulturális forradalmat hirdetett a Facebook-on. Ennek keretein belül most arra hívta fel irodalomkedvelő ismerőseit, hogy 48 órán belül osszák meg kedvenc magyar versüket, és kérjék meg 10 további ismerősüket, hogy tegyék meg ugyanezt." 


Kevesen tudják, de a kedvenc költőm Petőfi, és noha a blogon nem szoktam sűrűn-gyakran versekkel foglalkozni (még Petőfi novelláival se), ennek ellenére az a Facebookos játék arra inspirált, hogy megosszam a blogon is azt a verset, amit talán a szívemhez legközelebbinek éreztem azok közül, amikkel életemben találkoztam.

Hozzátenném, nem egy Petőfi irományról lesz most szó, és mivel a FB-os körkérdés nem tért ki arra, hogy mégis miért ez a kedvenc/ kirakásra érdemes, ezért itt osztanám meg mindezt.

Számomra ez egy olyan vers, ami mindent jelent. Hogy ezt mégis hogy kellene érteni? Hogy benne van mindaz, amit az életben tapasztalhat az ember. Hiszen az élet is egy nagy játék, melynek minden mozzanatában az ember játszik, hol élőt, hol halottat... Az ember társas lény, és szeretné ezt a játékot megosztani másokkal is. 
Mondhatni, ez egy olyan vers a szememben, ami a legjobban kifejezi, milyennek is szeretném a világomat, hogyan szeretnék élni. Gyermeki szívvel élni, hogy csak akkor kelljen komolynak lennem, ha szükséges... Hogy a tisztelet oda-vissza érvényes legyen az emberek között, hogy érvényesüljön az "élni és élni hagyni" elve...
Hogy mindent eljátszunk, amit az élet enged és amit az élet hagy... hogy minden lehetőséget kihasználjunk, ami csak elénk gördül... - ezt jelenti nekem ez a vers.


És maga a vers pedig...


Kosztolányi Dezső: Akarsz -e játszani?

A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
akarsz-e mindig, mindig játszani,
akarsz-e együtt a sötétbe menni,
gyerekszívvel fontosnak látszani,
nagykomolyan az asztalfőre ülni,
borból-vízből mértékkel tölteni,
gyöngyöt dobálni, semminek örülni,
sóhajtva rossz ruhákat ölteni?
Akarsz-e játszani mindent, mi élet,
havas telet és hosszu-hosszu őszt,
lehet-e némán teát inni véled,
rubin-teát és sárga páragőzt?
Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni,
hallgatni hosszan, néha-néha félni,
hogy a körúton járkál a november,
az utcaseprő, szegény, beteg ember,
ki fütyürész az ablakunk alatt?
Akarsz játszani kígyót, madarat,
hosszú utazást, vonatot, hajót,
karácsonyt, álmot, mindenféle jót?
Akarsz játszani boldog szeretőt,
színlelni sírást, cifra temetőt?
Akarsz-e élni, élni mindörökkön,
játékban élni, mely valóra vált?
Virágok közt feküdni lenn a földön,
s akarsz, akarsz-e játszani halált?

Oszd meg a bejegyzést! :

0 megjegyzés:

 

Mandi Könyvtára Copyright © 2013 Minima Template
Designed by BTDesigner Published..Blogger Templates · Powered by Blogger