Responsive Advertisement

2010. június 12.

Becca Fitzpatrick - Csitt, csitt (Hush, hush 1)


A könyv és én, avagy a nagy találkozás:
Hogy is találkoztam ezzel a kötettel? Angol könyves bloggereknél leselkedtem, mikor először megláttam. Aztán elolvastam a postot (kihagyva a spoileres részeket) és megtetszett. Arra gondoltam ez lesz a kötet, ami átvisz engem arra, hogy angolul olvassak, de aztán mentem könyvet venni, és az egyik könyvmolyos kötet kis fecnijén megtaláltam, hogy kiadják magyarul... Aztán a Könyvhéten rohantam megvenni. Utána sokáig pakolgattam, hogy "hisz most mást olvasok" címszóval. De 11 -én megtört a jég... mindenhonnan olyan zeneszámokat hallottam, amiben csittegtek, csöndre intettek stb... Úgyhogy lassan leemeltem a polcról...

A történetéről (spoiler is lehet benne):
Most lenyomom a sablonos dumát arról, hogy Nora Grey átlagos lány, akire szemet vet az új srác, akit csak Folt -nak hívnak. Aztán ez a srác elkezd a lány felé jeleket küldeni, hogy tetszik neki. Naná, hogy Norának is tetszik, csak nem akarja bevallani stb...
Van Norának egyetlen barátnője, aki a teljesen az ő ellentéte: Vee Sky. Vee igyekszik lazának mutatni magát, törvényt szeg és ebbe belerángatja Norát is, aki pedig jó tanuló, merev, és nincs ínyére a szabályok megszegése.
Emellett gondja van a fiúkkal is. Amikor csak Foltra néz, hol a karjaiba vetné magát, hol elszaladna tőle amiatt, mert fél.
Aztán felbukkan egy új, helyes srác, akiről kiderül, hogy átiratkozott az ő iskolájukba, konkurenciát jelentve ezzel Foltnak.
Persze hogy Nora élete azért ne legyen ilyen egyszerű: veszélyben van, de nem tudja, hogy kitől és miért? Érzi, hogy valaki követi, és aki Nora ruhájában flangál, azt mindig megtámadták (összeverték, vagy megölték stb...) Ezek mellett új pszichológust kap a régi helyébe, akiben cseppet sem bízik, valaki betör hozzájuk, és feldúlja a szobáját... máskor pedig alakok ugrálnak a semmiből, hogy összetörjék a kocsit... (ami mellékesen kölcsönbe kapott).
Valami sötét titok lappang Folt múltjában, de azért szeretne Ellioténak is utána nézni. Főleg azután, hogy megtudta, a régi iskolájában Elliott egy...

Vélemény:
Nah, ez már túl sok információ, úgyhogy térjünk a lényegre. Rengeteg dolgot kifogásoltam a könyv folyamán, és fogalmam sincs, hogy itt most megint a fordító miatt tűntek el sorok/bekezdések, amik miatt logikátlanná vált a kötet, vagy nem ez történt, úgyhogy senki számlájára nem írom (még).
Először is milyen már az, hogy ha valakinek életedben először jársz a lakásában? Ha magamból indulok ki: én speciel meglepődnék, ha valaki először jár nálunk és otthonosan mozog ennek ellenére... Szegény főhősünkben ilyesmi fel sem merül (és lehet, hogy az angol verzióban gyanakszik és a fejében hangot ad, vagy nem? ha nem, akkor eléggé... figyelmetlen? butácska?)
Lehet, hogy ha ott lennék fel sem tűnne, de egy elhibázott (vagy szándékosan, vagy véletlenül) párbeszéd után már pontosan tudtam, ki a rossz fiú XD (éljen a pénz).
Nem tudom, tudtátok e, de ha kigyullad a házatok, és az emeletén tartózkodtok, ami totál magasan van és ha az ablakon kiugratok, akkor biztos halál vár rátok, akkor vegyetek magatokhoz egy kocsikulcsot, mert akkor biztosan kijuttok az égő házból... (ehhez nincs mit hozzáfűzni)
Amivel a regény végéig ki lehetett üldözni az úgy nézett ki, hogy: tök szépen megy a szöveg, leírások stb... Új sor, amiben csak az alábbi variációk valamelyike szerepel (ugye a cselekménytől függ): "Így szólt/-am", "Azt kérdezte/-m:" (számomra ez kicsit amatőr volt...)
Amin nem tudtam kiigazodni az az, hogy ki kinek a milyen rokona? (aztán lehet, hogy folytatásból kiderül)
A vége eléggé tré volt, hogy már megint a főhős csajt egyedül hagyták, a főhősünk segítői meg láb lógatva henyéltek... (ott sem volt tiszta, hogy miért?)
Na de ami mégis a regény mellett szól az az, hogy az írónő remekül titkolja azt, amit titkolni akar, tényleg volt gondolkodás, hogy ki a rossz fiú, hogy mik az indítékok stb... Főhősünk is nyomozgatott egy keveset. Mondjuk a szerelmi szál elejével nem voltam kibékülve, de egyre jobban megszerettem Foltot, aki tett róla, hogy jó legyen a kötet... Alig vártam mindig, hogy mi lesz a következő húzása XD
A kedvenc jeleneteim közé tartozik a moteles rész.
Mondjuk azt sem igazán értem, hogy a lány végig azt motyogja, hogy amit mondd, az hazugság, de akkor hogy lehet megbízni benne? Még szerencse, hogy Folt átlát ezen XD
A karakterek szokvány, sablon karakterek: van a jó, szabálybetartó főhős lányka, ennek egy kicsit dinkább verziója, van egy gonosz csajszi, aki a klikkek királynője (bár itt annyira nem érzékeltem az iskolaéleti klikkséget), a sejtelmes új fiú...
Oh, nah, ennél szintén nem értettem dolgokat XD Mikor iratkozott ez be, hogy csak a félév végén fedezi fel a csaj, hogy jé, ilyen srác létezik? Oké, hogy a nevét nem tudja, de - saját tapasztalatokból kiindulva - minden új osztálytársról tudunk valamit azért, nem? Miért csak a félév végén kerülnek össze ha egész félévben egy suliba jártak? Áh, mindegy...
A stílus tetszett, a sztori izgalmas volt, érdekes, tényleg odaláncolt a könyvhöz. Alig vártam a végén, hogy kiderüljön, hogy mi az indíték. (Csak úgy faltam a sorokat... de nem úgy, mint a rajzfilmsrác a földgömböt a reklámban.) Sajnáltam a benne maradt kérdéseimet (miért? miért? miért? miért???) amikre szerintem az írónőn kívül senki sem tudja a választ (ha csak az angol kötetben benne nem volt a válasz)
Egyébként tetszett még a humora, néhány szarkasztikus beszólás, meg szóvicc... Ez lendített azért valamennyit a köteten.
Szóval várom a folytatást, de ez után a kötet után nem ugrálok annyira, hogy milyen lesz a kettes kötet... Mondjuk úgy: többet vártam ettől a könyvtől, mint amit kaptam... (Kb. olyan lehet, mint Giginek az Eperszedő...)

Ha pontban fejezném ki: 5/4,5 (3,5)

8 megjegyzés:

Borostyán írta...

Megfigyeltem az ilyen amerikai regényekben (és filmekben) hogy a középiskolásoknak nem úgy van az osztályuk mint nekünk, hogy végig ugyanazzal a 30valahány emberrel járják végig a sulit, hanem mindenkinek máskor és máshol vannak órái, és ilyenkor nem mindig érdekli őket a barátaikon kívül ki kicsoda a teremben. Őszintén szólva még magam sem értem ezt az egészet :P

Lobo írta...

Amerikában 1 félévben tanulsz kb 5-6 tárgyat, minden nap ugyanazokat, ugyanolyan sorrendben. Nem osztályok, hanem kor, teljesítmény és előrehaladás szerint vagy beosztva. Évfolyamok vannak, nem kisebb csoportok amiket közösséggé nevelnek, azon belül bárkivel kerülhetsz napi 1 órára össze. De akkor vagy fél évig össze vagytok zárva naponta 1 órára.
Amúgy meg a sok hiba ellenére, amit felsoroltál elég kedvező pontot adtál:)

Borostyán írta...

Köszi Lobo, így már kicsit világosabb :)

Nancy írta...

A moteles rész nekem is a kedvenc :D Imádtam. Bőven lehetett volna még mit kihozni abból a jelenetből.

Az eredeti is olyan, hogy nagyon hirtelen vált jelenetek, helyszínek között. Az egyik mondatban itt vagyunk, a másikban ott. Szóval valószínűleg nem maradt ki egy rész sem :)

Csatlakozván az előttem szólókhoz, ez tényleg így van. Minden nap ugyanazok az órák. Az Alkonyatban is így volt :)

Ugye, hogy a végéig nem lehetett eldönteni, hogy akkor ki is üldözi Norát? :)

Gigi írta...

A poén, hogy olvasom a könyvet és... letettem. Nem megy, nem bírom... És nem értem miért. Az eleje nekem erőltetett, és bár a humor tetszik a többi még nem. Miközben Foltról olvastam, állandóan elkalandozott a gondolatom Derek Souza felé. (Hugi tudja, ki ő.) Normális ez? :D

Mandi írta...

Lobo: köszönöm a felvilágosítást, ez nekem egy kicsit fura az amerikai oktatási rendszerben, de hát ez van XD És igen, gondolkoztam rajta, hogy 3 pontot adjak, vagy 4 -et Azért lett a rengeteg hibája miatt jó a pontozása, mert tetszettek az olyan részek, mint a "Hogy van Bambi?" Tehát a humor 1 teljes pontot feljebb húzott (nálam), és a hibákat a fordítónak is betudhatjuk... Nem olvastam az angol verziót :(
Lobo, láttam, hogy neked nem tetszett (leskelődtem a postom megírása után nálad :D) és egyet is értek veled, meg nem is :)

Nancy: Nem lehet eldönteni, mert a csaj paranoid, és mindenki üldözi XD Még Bambi is XD

Gigi: Ugye? Basszus, valamiért nekem is ő jutott eszembe XD Tök olyan XD Mindent tud, és rá akarja vezetni a csajszit XD Aztán meg mindent a hátsója alá tol, hogy ne küszködjön már XD De mondjuk szerintem Derek mint férfi mellékszereplő jobb, mint Folt... Derek stílusa jobban bejött, Folt csak közelít hozzá, de nálam nem üti meg azt a mércét XD

Névtelen írta...

Sziasztok még új vagyok,csak a könyvről kerestem oldalakat és akkor találtam ide.Lenne egy kérdésem ,hogy ez több kötetes könyv? Mármint lesz folytatása,vagy bevan fejezve?Ja még egy kérdés, érdemes elolvasni?

Mandi írta...

Szia!
Szerintem egyszeri olvasással szórakoztató (másodszorra meg már rossz, hogy tudod mi a vége).
Egyébként igen, egy sorozat első kötete. A második kötet hamarosan megjelenik angolul, aztán remélhetőleg gyorsan elér kis hazánkba is. Lehet, hogy a második kötet sok mindent megmagyarázna nekem XD

Ezeket olvastam legutóbb...

Baby Signs: How to Talk with Your Baby Before Your Baby Can Talk
A ​király esztelen
Red Herrings
Szupernagyi
One True King
Az ​én váram
Kerekerdő meséi II.
Kerekerdő ​meséi
Hideg ország varázslói
Brer Rabbit Again
Viking és tündér - Beteljesedik-e újra az átok?
How Babies Sleep: The Gentle, Science-Based Method to Help Your Baby Sleep Through the Night
Tabuk és dilemmák a gyermeknevelésben
A pénz nem a fákon nő
Segítség, ember!
A slag
Menjek ​vagy maradjak?  Hogyan éljük túl a párkapcsolatot egy narcisztikus mellett?
Vágyakozás
„Anyább” ​anyák
Időtlen

Archívum

Rendszeres olvasók

Postaláda

Név

E-mail *

Üzenet *