Becca Fitzpatrick - Csitt, csitt (Hush, hush 1)

A könyv és én, avagy a nagy találkozás:
Hogy is találkoztam ezzel a kötettel? Angol könyves bloggereknél leselkedtem, mikor először megláttam. Aztán elolvastam a postot (kihagyva a spoileres részeket) és megtetszett. Arra gondoltam ez lesz a kötet, ami átvisz engem arra, hogy angolul olvassak, de aztán mentem könyvet venni, és az egyik könyvmolyos kötet kis fecnijén megtaláltam, hogy kiadják magyarul... Aztán a Könyvhéten rohantam megvenni. Utána sokáig pakolgattam, hogy "hisz most mást olvasok" címszóval. De 11 -én megtört a jég... mindenhonnan olyan zeneszámokat hallottam, amiben csittegtek, csöndre intettek stb... Úgyhogy lassan leemeltem a polcról...

A történetéről (spoiler is lehet benne):
Most lenyomom a sablonos dumát arról, hogy Nora Grey átlagos lány, akire szemet vet az új srác, akit csak Folt -nak hívnak. Aztán ez a srác elkezd a lány felé jeleket küldeni, hogy tetszik neki. Naná, hogy Norának is tetszik, csak nem akarja bevallani stb...
Van Norának egyetlen barátnője, aki a teljesen az ő ellentéte: Vee Sky. Vee igyekszik lazának mutatni magát, törvényt szeg és ebbe belerángatja Norát is, aki pedig jó tanuló, merev, és nincs ínyére a szabályok megszegése.
Emellett gondja van a fiúkkal is. Amikor csak Foltra néz, hol a karjaiba vetné magát, hol elszaladna tőle amiatt, mert fél.
Aztán felbukkan egy új, helyes srác, akiről kiderül, hogy átiratkozott az ő iskolájukba, konkurenciát jelentve ezzel Foltnak.
Persze hogy Nora élete azért ne legyen ilyen egyszerű: veszélyben van, de nem tudja, hogy kitől és miért? Érzi, hogy valaki követi, és aki Nora ruhájában flangál, azt mindig megtámadták (összeverték, vagy megölték stb...) Ezek mellett új pszichológust kap a régi helyébe, akiben cseppet sem bízik, valaki betör hozzájuk, és feldúlja a szobáját... máskor pedig alakok ugrálnak a semmiből, hogy összetörjék a kocsit... (ami mellékesen kölcsönbe kapott).
Valami sötét titok lappang Folt múltjában, de azért szeretne Ellioténak is utána nézni. Főleg azután, hogy megtudta, a régi iskolájában Elliott egy...

Vélemény:
Nah, ez már túl sok információ, úgyhogy térjünk a lényegre. Rengeteg dolgot kifogásoltam a könyv folyamán, és fogalmam sincs, hogy itt most megint a fordító miatt tűntek el sorok/bekezdések, amik miatt logikátlanná vált a kötet, vagy nem ez történt, úgyhogy senki számlájára nem írom (még).
Először is milyen már az, hogy ha valakinek életedben először jársz a lakásában? Ha magamból indulok ki: én speciel meglepődnék, ha valaki először jár nálunk és otthonosan mozog ennek ellenére... Szegény főhősünkben ilyesmi fel sem merül (és lehet, hogy az angol verzióban gyanakszik és a fejében hangot ad, vagy nem? ha nem, akkor eléggé... figyelmetlen? butácska?)
Lehet, hogy ha ott lennék fel sem tűnne, de egy elhibázott (vagy szándékosan, vagy véletlenül) párbeszéd után már pontosan tudtam, ki a rossz fiú XD (éljen a pénz).
Nem tudom, tudtátok e, de ha kigyullad a házatok, és az emeletén tartózkodtok, ami totál magasan van és ha az ablakon kiugratok, akkor biztos halál vár rátok, akkor vegyetek magatokhoz egy kocsikulcsot, mert akkor biztosan kijuttok az égő házból... (ehhez nincs mit hozzáfűzni)
Amivel a regény végéig ki lehetett üldözni az úgy nézett ki, hogy: tök szépen megy a szöveg, leírások stb... Új sor, amiben csak az alábbi variációk valamelyike szerepel (ugye a cselekménytől függ): "Így szólt/-am", "Azt kérdezte/-m:" (számomra ez kicsit amatőr volt...)
Amin nem tudtam kiigazodni az az, hogy ki kinek a milyen rokona? (aztán lehet, hogy folytatásból kiderül)
A vége eléggé tré volt, hogy már megint a főhős csajt egyedül hagyták, a főhősünk segítői meg láb lógatva henyéltek... (ott sem volt tiszta, hogy miért?)
Na de ami mégis a regény mellett szól az az, hogy az írónő remekül titkolja azt, amit titkolni akar, tényleg volt gondolkodás, hogy ki a rossz fiú, hogy mik az indítékok stb... Főhősünk is nyomozgatott egy keveset. Mondjuk a szerelmi szál elejével nem voltam kibékülve, de egyre jobban megszerettem Foltot, aki tett róla, hogy jó legyen a kötet... Alig vártam mindig, hogy mi lesz a következő húzása XD
A kedvenc jeleneteim közé tartozik a moteles rész.
Mondjuk azt sem igazán értem, hogy a lány végig azt motyogja, hogy amit mondd, az hazugság, de akkor hogy lehet megbízni benne? Még szerencse, hogy Folt átlát ezen XD
A karakterek szokvány, sablon karakterek: van a jó, szabálybetartó főhős lányka, ennek egy kicsit dinkább verziója, van egy gonosz csajszi, aki a klikkek királynője (bár itt annyira nem érzékeltem az iskolaéleti klikkséget), a sejtelmes új fiú...
Oh, nah, ennél szintén nem értettem dolgokat XD Mikor iratkozott ez be, hogy csak a félév végén fedezi fel a csaj, hogy jé, ilyen srác létezik? Oké, hogy a nevét nem tudja, de - saját tapasztalatokból kiindulva - minden új osztálytársról tudunk valamit azért, nem? Miért csak a félév végén kerülnek össze ha egész félévben egy suliba jártak? Áh, mindegy...
A stílus tetszett, a sztori izgalmas volt, érdekes, tényleg odaláncolt a könyvhöz. Alig vártam a végén, hogy kiderüljön, hogy mi az indíték. (Csak úgy faltam a sorokat... de nem úgy, mint a rajzfilmsrác a földgömböt a reklámban.) Sajnáltam a benne maradt kérdéseimet (miért? miért? miért? miért???) amikre szerintem az írónőn kívül senki sem tudja a választ (ha csak az angol kötetben benne nem volt a válasz)
Egyébként tetszett még a humora, néhány szarkasztikus beszólás, meg szóvicc... Ez lendített azért valamennyit a köteten.
Szóval várom a folytatást, de ez után a kötet után nem ugrálok annyira, hogy milyen lesz a kettes kötet... Mondjuk úgy: többet vártam ettől a könyvtől, mint amit kaptam... (Kb. olyan lehet, mint Giginek az Eperszedő...)

Ha pontban fejezném ki: 5/4,5 (3,5)