Responsive Advertisement

2012. február 12.

Fülszöveg, avagy fülbe (nem) mászó könyvszövegek

 Gondolom mindenki tisztában van a szó jelentésével: fülszöveg, de azért én írnék róla pár sort egy poszt erejéig.
Régen a fülszövegek valóban Fül + szöveg voltak, vagyis a könyv fülén levő rövidke ismertető, esetleg bemutatták az írót is. A könyv füle a borító (első és hátsó egyaránt) alá volt behajtva. Kemény könyveknél a külső, védőborító volt így meghajlítva, míg puha kötésnél meghosszabbodik a puha rész, és azt hajlítják be.

Kaptam nemrég egy olyan kérdést, hogy: Miért van az, hogy a kemény borítós könyveknek van egy ugyanolyan képpel ellátott papír borítása, mint amilyen a könyv kemény részén is megtalálható.

Erre a válasz kissé összetett, de cseppet sem bonyolult: először is, hogy miért van rajta... Azért, mert ez egyfajta védőborítása a könyvnek, hogy az eredeti, kemény borító ne piszkolódjon, ne sérüljön, ugyanakkor ennek a behajlított részeire is néha nyomnak fülszöveget, ismertetőt íróról, vagy valami kis apróbb reklámot (nézd meg a könyvből készült filmet és hasonlókat). A képet illetően pedig azt mondanám, hogy nem feltétlenül ugyanaz a kemény borítón levő kép, mint ami a védőborítón van. Persze, a könyvek javánál megegyezik, de nem feltétlenül.
Nekem kapásból a John Grogan által írt Marley és Mi című könyv jutott eszembe. Nekem még az első nyomások egyikéből van egy példányom, amin ugyanaz a kutya látható alul, és fölül. Ez után jött egy széria, amin kívül már Jennifer és Owen vigyorogtak a kutyával, de! alatta az első nyomáson látható kutyakölyök ücsörgött. (Most már az alsó és felső részen is a film képe van). De Grogan könyve csak egy a sok közül. Nekem még a Jane Eyre kötetemnél is eltér, meg még megannyi darabnál...

De most térjünk vissza azokra a bizonyos kis szövegecskékre. Mi értelmük? Egyrészt az, hogy némileg bemutassák a könyvet az olvasónak, hogy az be tudja határolni, érdekelné-e. Másrészt viszont a figyelem felhívása, akárcsak a borítón levő képnek is, hogy teremtsen az emberben ingerenciát, hogy megvegye, elolvassa...

Amin sokszor meg szoktam botránkozni (éppen ezért nem olvasok fülszövegeket), hogy milyen minőségű fülszövegek kerülnek a könyvek hátuljára. Az embernek nincs mindig kéznél valami kütyü, hogy fel tudjon menni a Moly.hu -ra, hogy megnézze, mi a közvélekedés, valójában miről szól. Nem tud például egy könyvesboltból felcsatlakozni könyves blogokra, hogy kinyomozza, miről szól az adott mű.

Mivel mindig a könyvek elolvasása után olvasom el a fülszövegeket, eléggé sok típussal találkoztam már, és rájöttem, hogy azzal, hogy nem olvasom el őket a könyv előtt, nem vesztek a legtöbb esetben igazából semmit... Miért? Csináltam egy kis "típus csokrot", hogy mikkel találkozhatunk a normál fülszövegeken kívül (amik a felsorolt típusokkal ellentétben valóban célba érnek a fogyasztóknál):

1, rövid, semmit mondó: Erre az jellemző, hogy 2-3 maximum 4-5 mondatban igyekszik misztikus lenni, felkelteni a figyelmet, hogy kézbe vedd a darabot.
Előny: általában nem lő le poént, mivel ködösít...
Hátrány: nem tudsz meg a könyvről jóformán semmit, tehát nagyobb a valószínűsége, hogy a könyv a boltban reked...

2, Hosssszú, sokat mondó: Általában mindent elárul a könyvről, talán még azt is, hogy mi a kedvenc göncük a szereplőknek. Az egész hátsó borítót kitöltik, vagy "csak" a háromnegyedét...
Előny: Tájékozottá válsz (jobban is, mint szeretnéd)
Hátrány: Poéngyilkos, ami miatt azok, akik nem szeretik a spoilert, szépen otthagyják, ahol volt, mert "már tudnak mindent".

3, Normal-Size-Ferde-Info: Ezeket a fülszövegeket többnyire jómagam sem értem, hogy a manóba alakultak ki. Három típusa különböztethető meg:
 a, Tényferdítés
 b, Extra információ
 c, A és B változat keveredése

A sima tényferdítésre jellemző, hogy a könyvben levő ismereteket kiemeli, de torzítja azokat, általában eltúlozza azt, felnagyítja, és az már nem felel meg a valóságnak.
Előny: nagy valószínűséggel felkelti az érdeklődést
Hátrány: a könyv ismerete után koppan az olvasó

Az extra információs fülszövegek, amik olyan dolgokat tartalmaznak, ami a könyvben egyáltalán meg sincs említve, vagy nem is létezik. Lehet, hogy az író így akarja még "beletenni" a regénybe, amit nem tudott beleírni, vagy nem tudom, de elég illúzióromboló, mikor a könyv végére érve az ember azzal az érzéssel teszi le a könyvet, hogy "hiányzik neki egy-két rész", ami a fülszövegben volt, és őt érdekelte volna.
Előnye és hátránya ugyanaz, mint a tényferdítésnek.

Persze, egy alapjáraton slampos könyvhöz valóban nagy bravúrral íródik meg a fülszöveg is. Kicsit fel kell tupírozni a sztorit (kozmetikázni), hogy eladhatóbb legyen. Ilyenkor van, hogy kivesznek a könyvből egy részletet, és azt nyomják a könyv hátuljára, mint fülszöveget. Mit árul el ez a könyvről? Nagyon is sokat: a fülszövegírónak lövése nem volt arról, hogy lehetne az adott kötethez valami frappánsat írni, úgyhogy nem erőlteti meg magát. Ebből is kiderül, hogy aki a fülszöveget próbálta volna megírni, annak nagyon nem tetszett a könyv. Nem, itt nem arról van szó, hogy kivesznek egy -két mondatot, ráidézik a könyv hátuljára, majd van ott egy kis ismertető az eseményekből, hanem mikor nincs más a hátoldalon, csak egy tömör idézet a műből és semmi más...
Szerény tapasztalataim szerint nekem ez a könyvek 99% -ánál bejött, és valóban nem tetszettek azok a darabok.

Milyen a jó fülszöveg? Nem tudom, ki(k) írja(-ák) a fülszöveget, nem is akarok beleszólni a munkájába (munkájukba), úgyhogy ez csak az én szerény kis véleményem lesz.
Egy jó fülszövegben ne lőjük már el ugyanazokat a sablonokat, hogy "egy nagy titok lappang", vagy hogy "főhősünkre veszély leselkedik, mert..." Ezek már lerágott csontok, akárcsak a tiltott szerelem megemlítése, és társai. Ugyanakkor, egy megfelelő, figyelemfelhívásra szánt szöveg ne áruljon el túl sokat, de ne is túl keveset. Ismerje meg belőle az olvasó az alaptörténetet (ami egyébként a könyv első 20-30 oldalán többnyire felvázolnak) egy-két szereplőt, de ne mondják már el, hogy "és a végén X megöli Y -t, vagy összeházasodik vele". Érje el, hogy feléledjen az olvasóban a kíváncsiság, hogy úgy érezze, sokat bukik, ha nem olvassa az adott művet. Általában, ha az első 20-30 oldal megfogja az embert, akkor többnyire végig is olvassa.



Azt hiszem, én a jövőben is tartanám magam ahhoz, hogy továbbra sem olvasok fülszövegeket, hátha inkább elveszi a kedvemet attól, hogy elolvassak egy akármilyen könyvet ahelyett, hogy meghozná hozzá.

És ti? Hogy álltok a fülszövegekkel? Az alapján választotok magatoknak olvasmányt, vagy nem befolyásol?

8 megjegyzés:

profunduslibrum írta...

Én sem olvasok fülszövegeket már évek óta, de ennyire nem gondoltam bele - de most már teljesen igazat adok neked -, hogy amelyik könyvön csak a könyvből kivágott idézet szerepel, az valóban nem szokott jó könyv lenni. Esetleg az kivétel ez alól, ha a hátulján hosszú idézet van, de van rendes fülszöveg is mondjuk a védőborító behajtott fülén (vagy ha a könyv egy hosszabb - általában a fordító által írt - értekezéssel egészítenek ki, de ez inkább régebbi könyveknél volt "divat".) (Most fejből például Beagle - Az utolsó egyszarvú-ja jut eszembe, bár az még pont csak 10-12 éves max.)

Mandi írta...

@BWizard: nem tudom, hogy megy ez: mindig a fordító írja, vagy néha esetleg az író próbál valami fülszöveget összehozni, esetleg valami teljesen külső, harmadik személy? Erről nem hallottál valamit?

(néhány műről tudok, ahol az író hozta össze a fülszöveget)

Névtelen írta...

@Midoriko:
Én mindig elolvasom a fülszövegeket és nagyon szeretem. De sajnos mire oda jutok, hogy olvassam is a könyvet, ha agyon ütnek se tudom elmondani mi volt a fülszövegbe!

Mandi írta...

Szánt szándékkal nem írtam példát, de most mégis bemásolok egy fülszöveget, és mondd meg, hogy szerinted ez után elolvasnád -e a könyvet :)

"Egy mágiától rettegő világban egy lány ráébred varázserejére. De megbízhat-e az ajándékában az árulások földjén? "

profunduslibrum írta...

Mágia, úgyhogy valószínűleg el, de nem a fülszöveg miatt! :D

IVA írta...

Én el szoktam olvasni, mert túl kíváncsi vagyok... aztán időnként jól meg is szívom (pl.: Vámpírakadémia). XD A ködösítőset rühellem, de néha meglepően jó a könyv, amire rányomják... konkrét könyv így hirtelen nem jut eszembe.
(Amúgy az enyémet én írtam. :))

AryGi írta...

Nekem van egy ellen példám a hátul idézet, így rossz a könyv kategóriából.
A könyv nem más, mint a Cicus és a Büdös Macskák háborúja Kate Saunders-től. Bár a belső fülön van hosszabb fülszöveg, de ha az nem lenne, nem olvastam volna el a könyvet.

Mandi írta...

Én arra gondoltam, mikor csak idézet van a könyvön, és kész, ennyit szánnak ismertetőnek. Nekem is volt már könyv a kezembe, amin volt idézet, meg fülszöveg is, azok közül nem mind volt negatív élmény :)

Ezeket olvastam legutóbb...

Baby Signs: How to Talk with Your Baby Before Your Baby Can Talk
A ​király esztelen
Red Herrings
Szupernagyi
One True King
Az ​én váram
Kerekerdő meséi II.
Kerekerdő ​meséi
Hideg ország varázslói
Brer Rabbit Again
Viking és tündér - Beteljesedik-e újra az átok?
How Babies Sleep: The Gentle, Science-Based Method to Help Your Baby Sleep Through the Night
Tabuk és dilemmák a gyermeknevelésben
A pénz nem a fákon nő
Segítség, ember!
A slag
Menjek ​vagy maradjak?  Hogyan éljük túl a párkapcsolatot egy narcisztikus mellett?
Vágyakozás
„Anyább” ​anyák
Időtlen

Archívum

Rendszeres olvasók

Postaláda

Név

E-mail *

Üzenet *