2014. február 16.

Naplóbejegyzés (# 8.)

Valami más lett. Az utóbbi napokban valahogy visszatért az olvasási kedvem, és jóformán falom a könyveket. Úgy érzem magam, mint egy kisgyerek, aki megannyi új játékszert kap, és játszik velük, míg ki nem merül.

Álmatlan éjszakát okoz minden egyes félbehagyott könyv, és megnyugtat, mikor elmerülhetek egy-egy világban.
A mostanában üres bámészkodással telő vonatutakat felváltotta ismét, hogy végig olvasom azt a 2,5-3 néha pedig többre duzzadó vonatutakat. Olyan, mintha elmerülnék valamiben és úsznék, lebegnék... még a jó szavakat sem találom rá. 

Szombaton pedig úgy éreztem magam, mint kisgyerek a játékboltban. Könyvesboltban sétálgattunk egy barátommal. Úgy néztem a könyvekre, mint kisgyerek a cukrokra. Gondolatban elképzeltem, ahogy az általam áhított könyveket belepakolom mind a kosárba, és a földszinten beparkol egy kamion, hogy raklapszám kerülhessenek fel rá az általam válogatott kötetek. Otthon persze nincs elég hely a könyvespolcokon, úgyhogy házbővítési terv - mire fel addig is az udvaron alszom.

Na jó, ebben azért volt némi túlzás. Szerencsémre a legutolsó könyvespolcos renoválás után maradt még egyetlen fennmaradó polcom, ami olyan üres, hogy néhány pók a kipakolás után azonnal hálót szőtt az egyik sarkába. Azóta oda teszem be azokat a könyveket, amiket olvastam, írtam róla, de még nem volt időm beilleszteni az olvasott polcaim ökoszisztémájába (lefordítva: lusta voltam megnézni, hogy az írók szerinti ábécé sorrendben hova illeszkedik az adott darab).

Valahogy a legváltozatosabb műfajokra vágyom. A könyvesboltból elhozott Amíg élek (Jenny Downham) olyannyira megmozgatta a fantáziámat, hogy azonnal nekiestem, és vele töltöttem 2 órácskát az éjszaka folyamán. A feléhez érve elfogyott a lendület és az energia, és mikor már harmadszor olvastam el egy mondatot, hogy felfogjam az értelmét, akkor döntöttem úgy, hogy inkább  folytassuk másnap.
Landolt még nálam egy Ne érints (Tahereh Mafi), amiről jót még nem olvastam, de ez sosem tántorítana el. A borítójába beleszerettem, az alapötlete tetszik, úgyhogy egy "miért ne?"-t megér.

Egyébként is egy bosszú kötet a részemről. Az Egy ropi naplója (Jeff Kinney) -t kerestem, de jobban elbújt, mint a Twilight (Stephanie Meyer), úgyhogy nemhogy az első kötetet nem találtam meg, egyiket sem. Innentől kezdve azt hiszem, azt inkább angolul fogom beszerezni. Amúgy is úgy kezdtem el, akkor maradjunk annál a formulánál, ha már magyarul nem akarja magát nekem adni...

A molyon a kívánságlistám szerint reggel még 439 könyv volt, most már azért mérséklődött. Lekerült róla ugyebár az Amíg élek, levettem róla a Vérszívó démonk -at (Christopher Moore), amit egyébként Lenától kaptam születésnapomra (annyira nem járok molyra, hogy csak most sikerült levennem), lekerült továbbá az Egy képzeletbeli barát naplója (Matthew Dicks), amit Kispinvintől kaptam. Már egy ideje nálam raboskodott a kötete, és mondta, hogy előbb-utóbb úgyis megszabadult volna tőle. Probléma: megoldva ;) Levettem még az Agatha Raisin és a paráza lódoktor (M.C.Beaton) című könyvet, melyet egy 2+1 akció keretein belül sikerült beszereznem.

A kívánságlistám az, amit molyon így, vagy úgy, de meg akarok szüntetni. Jelenleg 435 könyv szerepel rajta, amik között akad manga is, illetve angol darabok. A goodreads-en jelöltem mostanában más köteteket, amiket szeretnék, úgyhogy már nem merem összeadni a két listát, hátha infarktust kapok az eredménytől...

Erre mondom azt: túl sok könyv, túl kevés idő...

Oszd meg a bejegyzést! :

0 megjegyzés:

 

Mandi Könyvtára Copyright © 2013 Minima Template
Designed by BTDesigner Published..Blogger Templates · Powered by Blogger