Próbáltam kitalálni, mitől lehet, hogy akkorát bukott nálunk a sorozat. Azután olvastam véleményeket róla, hogy elolvastam a könyvet - nehogy valahol spoilerbe ütközzek. A vélemények zöméből kitűnt, hogy idősebb fejjel olvasták, és túl gyermekinek találták.
A történet ugyanis nagyon egyszerű: adott egy csapat tini-kölyök (szám szerint 5), akik találnak egy lezuhant csészealjat - amiben véletlenül van egy sebesült ufó, aki éppen haldoklik. Ez az ufó (nevezzük andalitnak, hisz ez a pontos faji megnevezése) olyan hatalmat ad a kölyköknek, amivel képesek átváltozni bármivé, aminek a DNS-ét birtokolják. (Innen már kitalálható, hogy állati alakokat fognak fölvenni.) Miért van erre szükség? Mert jönnek a jerkek, a gonosz idegenek, akik élősködnek gazdatesteken, világokat foglalnak el, és ki nem találnátok, de a következő kiszemeltjük valamiért a Föld - vicces indok, de azért akarják pont a Földet elfoglalni, mert emberből jó sok van...
A csapat tagjai eleinte álomnak hiszik ezt az egészet, majd belecsöppennek a dolgok sűrűjébe, hiszen saját szeretteikben sem bízhatnak. Bárkit irányíthat egy jerk - aki innentől fogva kontrollerré válik, mert irányítása alá vonja a gazdatestet.
Tehát kapunk egy középszerű történetet, amihez olyan stílus párosul, hogy nehéz lenne komolyan venni ezt az egészet. Azt hiszem, ha valami ilyesmivel találkoztam volna tíz éves korom környékén, akkor előbb kezdek el rajongani az X-menért, és a sci-fiért, mint műfajért. Elvégre ki ne szeretne olyan hatalmat, hogy megsimogat teszem azt egy kutyát, majd utána szépen át is tud alakulni azzá? Egy ízig-vérig gyerekeknek íródott könyvről van szó, igazi amerikai köntösben - mert mint tudjuk, Amerika egy ufómágnes, hisz minden idegennek ott kell lezuhanni. Ez alól egyetlen ufó kivétel, ő meg a franciáknál megszerette a káposztalevest.
A történet bonyodalmát az adja, hogy a gyerekek először összevesznek rajta, mit kezdjenek az ufóhelyzettel, majd végül belevágnak a nagy kalandba. Elmondják, mik a szabályok a játékban (két óráig lehetnek csak adott alakban, vagy örökre úgy maradnak stb...), de a zömét nekik kell kitalálni, hogy még mit lehet és mit nem. Komoly fejjel az is nevetségesnek hat, hogy a gyerekek nem tudják, ki lehet kontroller (kikben keressék az ellenséget), és főhősünk, Jake (aki E/1-ben mesél) több jelet is kap, hogy az emberek nem úgy viselkednek, ahogy szoktak, mégsem hiszi el, hogy jerkek uralják őket. Néha megkérdeztem volna a sráctól, hogy "már bocsi, de akkor ha nem úgy viselkednek, ahogy eddig, neked az nem gyanús?"
 |
| Shawn Ashmore, mint Jake az Animorfok sorozatban |
Nagyon rövidke könyvről van szó, és történetét tekintve két mondatban elintézhető az egész, stílusát tekintve látszik, hogy kifejezetten gyerekeknek íródott, és azt kell mondjam: szerintem annál a korosztálynál, amelyiknek szól, biztos siker lehet egy ilyen könyv.
Összességében nézve, aki minőségi sci-fit akar olvasni, az nem ezt veszi le a polcról, de aki képes gyerekfejjel nekiülni, annak 1-2 órás szórakozást fog nyújtani.
Érdekesség, hogy a könyvek borítóin itt-ott azok a gyerekek láthatóak, akik a sorozatban szerepelnek, és azt az állati formát mellékelték hozzájuk, ami valamiért emlékezetes az adott személynek az adott kötetben. Az első borítón Jake látható, amint átmegy egy gyíkba... - az első és az élmény miatt valószínűleg az utolsó ilyen átalakulása lehetett... :)
A kötetek érdekessége, hogy a jobb oldalak alsó csücskén különböző ábrák láthatóak. Ha végigpörgetjük őket, akkor látható, amint állatból visszaváltozik az ott levő emberi figura (az első könyvben gyíkból alakul át egy fiú forma).
•••••••
A sorozat kezdődése:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése