2014. március 30.

M.C.Beaton - Agatha Raisin és a parázna lódoktor (Agatha Raisin 2.)

Agatha Raisin első kalandját akkor olvastam, mikor egy barátnőm ajánlotta. Az nyitotta fel a szemem, hogy nem is annyira rossz a könyv, hogy a tej a mikro ajtaja alatt folyt ki. Amikor megláttam leakciózva, kaptam az alkalmon, és a polcomra tettem.

Agatha Raisin ünnepelt hős volt... pár nap erejéig.. miután megoldott egy gyilkossági ügyet. Aztán a kedélyek lecsendesedtek, és neki nem maradt más, mint hogy azon ügyködjön: becserkéssze szomszédját, James Laceyt, az exkatonát.
James Lacey azonban igen kapós a helyi hölgyek körében, azonban Mrs. Hundington Agatha legnagyobb vetélytársnője.

Kizökkenti a falu asszonyait a mindennapjaikból az új állatorvos, aki remekül ért a macskákhoz és a lovakhoz. Tervei közt szerepel, hogy nyit egy új állatkórházat. Sármos, kedves, és a nők azért mondják betegnek az állataikat, hogy találkozhassanak vele.

Aztán a váró kezd egyre üresebben kongani... míg végül a doktor rejtélyes módon meg nem hal. A rendőrök balesetnek titulálják, viszont Agatha meglátja az esélyt, amire várt: James Lacey-vel (aki írói babérokra akar törni, ezért anyagot gyűjt a regényéhez) eljátsszák, hogy mi lenne, ha megölték volna a doktort. A páros nyomozni kezd, de mindeki másért: Agatha így akar közelebb kerülni Jameshez, James pedig remek szórakozásnak találja a képzeletbeli nyomozást.

Arra azonban egyikük sem számít, hogy a férfit valóban meggyilkolták... és így ők is veszélybe kerülnek - illetve még két macska.

Izgatottan vártam, ezúttal Agatha milyen abszurd históriába csöppen, és meg kell mondjam, a humor az elején nem is marad el. Már eleve az a szituáció, hogy balesetnek hiszi a doktor halálát, ennek ellenére eljátssza, hogy nem az, hanem gyilkosságot sejt mögötte, egy olyan kiindulópont, ami mentén igyekszik távol tartani mindenkit Jamestől, akire az alábbiak illenek:
- szingli
- nőből van

A nyomozgatás során egyre-másra csinál magából hülyét Lacey előtt, ami számára ugyan megalázó, az olvasó viszont belegondolva a helyzetek absztrakt mivoltába, jól szórakozik. A kedvenc jelenetem az volt, mikor főhősnőnk szerelme tárgyával bemegy egy kocsmába. Agatha észreveszi, hogy van a homlokán egy pattanás, ezért mosdószünetet kér, hogy eltüntesse. Pechjére a mosdóban nincs villany, mert nincs becsavarva körte az aljzatba. A kocsijából szerez egy égőt, és a mosdókagylóra állva próbálja betenni az égőt, azonban az letörik, és Agathát alulról elárasztja a feltörő víz.
A nő azonnal távozásra ösztökéli partnerét, majd egy másik kocsmában a kézszárító alatt kiszárítja a szoknyáját, megszárítja a lábát stb. Betér a kocsmába a rendőr barátja, aki kihúzza a pácból a nőt. Később meghívja a párost a rendőr a saját otthonába, és amikor Agatha kikéretőzik a mosdóba, a magas labda azonnal lecsapásra kerül... Tehát a helyzeteket kihasználják, ahova poént lehet rakni, be is kerül.

Ami mégsem hagyta, hogy maradéktalanul remek regény legyen, az a vége. Jóformán a semmiből, meg néhány sejtésből gyorsan rávágják, hogy "ő a gyilkos!", majd kapkodósan még két ember rájön, a szálak egy embernél futnak össze, némi akciózás után pedig huss, vége a sztorinak. Az addig nyugodtan felépített, kerek történetnek hirtelen vége szakad, mintha meghatározott karakter/oldalszámon belül kellene maradnia.

Összességében nézve tetszett a nyomozás, a humor, és a végét leszámítva gyorsan olvasható, szórakoztató (krimi) sztorit kapunk. 

Oszd meg a bejegyzést! :

0 megjegyzés:

 

Mandi Könyvtára Copyright © 2013 Minima Template
Designed by BTDesigner Published..Blogger Templates · Powered by Blogger