Nemrég jelentek meg ☛ Gaura Ágnes - Túlontúl, Neil Gaiman - Tükör és füst, Neil Gaiman - Törékeny holmik, J.Goldenlane - Papírtigris

2013. augusztus 26.

Aurora White - A sötétség gyermeke (6. jegyzet)

Nem hittem volna, mikor belevágtam a könyvbe, hogy 120 oldalas létére többet fogok írni róla, mint amekkora terjedelme önmagának van, és lám, ez is megesett... Mikor ezeket a blogbejegyzéseket készítettem, azért újraolvastam a jegyzeteket is (pl. hogy ne egy fejezet közepén vágjam már el a bejegyzést), és az elején még fel is olvastam őket valakinek, aki (noha nem olvas, mert nincs rá ideje) csak annyit mondott, hogy értetlenül ül a dolgok előtt... Ezek után azt hiszem már mondhatok neki bármit, hogy tudnék neki könyvet ajánlani, ami éppen neki való, elhajtana messzire...

De térjünk rá a lényegre, hisz a könyvnek még a felénél sem járunk! Az előző snittből kitalálhattátok, hogy megyek is a 23. fejezetre. Bevallom, annyit csaltam, hogy megnéztem, hány fejezet összesen a könyv (62) és 120 oldal. Aki jó matekos, számoljon, hogy ez mit jelent, addig folytatom az olvasást...
Itt már ismét Krisztihez csatlakozunk be, aki éppen kisbabákat gyógyít. Ebben a faluban minden gyerek csecsemő? Biztos itt volt a gyerekek születésének száma a legnagyobb az utóbbi években... Lehet, hogy ezek a gyerekek is úgy születtek, mint az Elátkozottak faluja című filmben, ahol ufók szálltak le, termékenyítettek meg nőket, és születhetett gyerekük? Napra pontosan ugyanakkor születtek meg a gyerekek (a filmben, nem ebben a könyvben). Egyébként Kriszti tisztában van vele, kinek van gyereke, és melyiket gyógyította már meg, melyiket nem (a mentalista lét a gyógyításban is előny). 
Amikor az első gyereket gyógyította meg, akkor az órákig tartott, és alaposan kiütötte magát. Most több gyerek kellett hozzá. Ezek szerint az első gyerek prototípus volt, a többieket meg már úgy gyógyítja, mint ahogy más futószalagon gyártja a kifejlesztett terméket?
Azt mondja, 60 gyereken segített... Kérdem én: mekkora ez a falu? Végig csak csecsemőkről van szó (egyszer elhangzik a csemete szó), most akkor mennyi gyerek csecsemő, és mennyi volt idősebb?
Elaludt a csaj, fölötte beszélgetnek, és hallja. Most akkor vagy nem alszik, csak imitálja, vagy valójában az álmában beszélgetnek... Ha alszom, nem hallom, mit mondanak mások, de lehet, velem van a baj.
"valamiféle jel vezette közénk, hogy meggyógyíthassa a gyerekeinket." - persze, hihető... A lány valójában egy jelet követett, és fogalma sem volt, hova viszi, csak vitte, és ment... Namár most, akkor hogy jelenthetik ki ezt teljes magabiztossággal?
Egy hétig fáradhatatlanul éjjel és nappal, alvás és megállás nélkül gyógyított a csajszi, majd egy hétig pihent (megj.:ez később fontos momentum lesz!), és kapott egy ruhát a falusiaktól. "Gyorsan elvonultam, és lecseréltem azzal a ruhával, amit még Pétertől kaptam." Ezt most csak én értelmezem nehezen? A csaj ezek szerint 2 hétig hanyagolta a tisztálkodást (jelét sem láttuk, csak annak hogy gyógyított és aludt), úgyhogy ezt azzal kompenzálja, hogy a régi, szakadt (vélhetően büdös) ruháját lecserélte erre a vadi új (vélhetően tiszta és jó illatú) ruhára, hogy eltakarja a saját szagát... A Parfümben megismert gyilkos szerintem minden prototípus pacsuliját a csajhoz vagdosná, hogy ne bűzölögjön... Különösen, hogy mennyiszer megizzadt (erről beszámolt maga a csaj).
Főhősünk ezúttal kipihenten, új ruhában (ami egy falu megtakarított pénzébe, és egy helybeli nő fáradhatatlan munkájába került) útnak indult az "igazi kaland" felé, úgyhogy mehetek tovább a 24. fejezetre.
Ismét a banditáknál járunk, akik beültek (vélhetően) törzshelyükre, hogy megünnepeljék az ékszerrablást. Nem szívódnak fel, az gyanús lenne.
"mondta Gazsi, majd térdére ültette frissen szerzett barátnőjét" - katalógusból választotta, vagy őt is az ékszerboltból lopta? A csaj nem egy eszköz, amit meg lehet szerezni!
Egy teljesen életszerűtlen megmozdulássorozatot találunk a fejezetben. Miért? Rablás után elmennek lepiálni magukat, majd Gazsi felviszi Vikit "szobára", végül átoson a Fav.No.1 szeretőhöz, aki talpig ékszerben várja a pasast (honnan tudta meg, hogy rablás volt, és várnia kell?), akihez minden rablás után átmegy egy numerára... TESSÉK???
*snitt*
Ismét visszatérünk kedvenc rendőr duócsomagunkhoz. Elmennek a nőhöz, akit meggyilkoltak (miért nem mentetek korábban??? miért??? Ja, ahhoz korábban kellett volna kelni... bocsi, nem szóltam.), majd a szomszéd házba rángatják őket. Házba! nem épületbe! Szemben van a ház, mégis 3. emeletre kell baktatni, meg hasonlók... A helytelen szóhasználat miatt bele is kavarodtam hirtelen, hogy miről van itt szó, de csak leesett...: Itt is van egy újabb kukkoló, aki leste, hogy a rendőrök felmennek az épületbe. De ha tudta, akkor miért nem a főbejáratnál várta már őket? Miért engedte, hogy felmenjenek? Azért, hogy onnan cibálhassa le őket? (mert azt tette...)
Szóval a nőnek van egy kavicsa, ami megmutatja a jövendőt, és néha eltűnik az akcentusa. Nem hiszitek? Figyeljétek!
"Akkor kezdjük az elejéről: Minden századik évben megjelenik az ördög és az ángyel a Földön. Születik egy tökéletesen jó, hibák nélküli ember ís egy velejéig gonosz, aki semmiféle jó tulajdonsággal sem rendelkezik. Ezek ketten sokszor életük végéig nem tudnak egymásról, de előfordul, hogy a véletlen egymás mellé sodorja őket; olyankor feszültséggel telik meg a levegő, az elemek összecsapnak és valamelyikük vesztesen kerül ki a sorból..." stb stb stb stb... tökéletes magyarsággal folytatva... A zsaruk kérdőjel nélkül elhiszik mindezt, mert olyan frankón hangzik. Most akkor vagy van akcentusa a nőnek, és akkor nem beszélhetne tökéletes magyarsággal, vagy nincs akcentusa, és az itt-ott eltévesztett betűk csak gépelési hibák...
Folytatódik a párbeszéd, a nő okítja a rendőröket (tökéletes magyarsággal), majd hirtelen visszatér az akcentusa: "Nem tudom, hállottatok-e, de Viki a gunoszság gyermeke. A családi háttére segítségével, hogy az árnyak elültessék szívébe..." - tehát hirtelen megint nem tud tisztán magyarul beszélni...  (lehet, hogy őt is megszállta valami?)
A nő tehát elmesél mindent, majd a rendőri kérdés elhangzik: 
"- Minket is meg fognak ölni?" Tehát tudjuk, hogy a rendőröket kiiktatják a csatasorból... előbb, vagy utóbb biztosan, de hogy nem a 25. fejezetben, azt onnan tudjuk, hogy most megyek a 26. fejezetre.
EZT MOST NEM MONDJA KOMOLYAN, UGYE??? A szülők ahelyett, hogy próbálnák megnevelni a bunkóvá vált lányukat, vagy valami ésszerű megoldást találni a problémára mit csinálnak? Margit tehenet fej, a férje trágyát lapátol, és arról diskurálnak, hogy nem érdekli őket a lányuk a továbbiakban, nem tudják, hova futott, nem is számít... A nő legnagyobb bánata az alábbi: "De ki fog segíteni majd a főzésben?" 
EZ NEM SZÜLŐI HOZZÁÁLLÁS!!!! Egy átlag szülő meg is zavarodna, ha az EGYETLEN! szem
gyereke eltűnne, majd előkerülne, majd megint eltűnne... Akármilyen rossz is egy gyerek, a szülők akkor is a szülei! Milyen feltétel az, hogy akkor szereti a lányát, ha segít neki a főzésben? A szeretet FELTÉTEL NÉLKÜLI!!!
EZEK A SZÜLŐK ABNORMÁLISAK! ÉRZÉKETLENEK! EMPÁTIAHIÁNYOSAK! OSTOBÁK!!!!!
A hab még hiányzik
a smiley szájából (vagy a cigi?)
EGY SZERETŐ, GONDOSKODÓ SZÜLŐ NEM MOND OLYANT, HOGY REMÉLI, NEM TALÁLJÁK MEG, MEG HOGY MAJD PÓTOLJÁK A GYEREKET MÁSSAL A KONYHÁBAN! NEM MOND OLYANT, HOGY "SEMMI, MAJD CSAK FELADJÁK, HA NEM TALÁLJÁK MEG ŐT." NEM MOND LE ÍGY A GYEREKÉRŐL, FŐLEG NEM AZUTÁN, HOGY VALÓSZÍNŰLEG MÁR MEGVAN!!!!

*Elnézést a dühöngésért, de... néhány olyan emlék jött fel, ami ezt okozta...*

Még a regény teljes ismeretében is elmondható, hogy ez... ez nem lehetséges... Kiderül, hogy Vikit verték, ráadásul az anyjával együtt (akinek ezek után éppen, hogy meg kellene értenie a lányát, nem pedig a kajaadagjára áhítozni). Most szerintetek a könyv folyamán nem egy mintapárként viselkedtek eddig a szülők? Apuci nem tűnt agresszív vaddisznónak (nem is volt az egyébként sehol), és egészen eddig annyira vissza akarták kapni a lányukat... apuka többször felhívta a rendőröket, hogy tudnak-e valamit, erre bekerül egy ilyen jelenet???

Nem tudom elfogadni... Elnézést... Erre nem tudok mit mondani... Holnap folytatom a mesélést, de ma már képtelen vagyok rá... *elvonul*

Oszd meg a bejegyzést! :

0 megjegyzés:

 

Mandi Könyvtára Copyright © 2013 Minima Template
Designed by BTDesigner Published..Blogger Templates · Powered by Blogger