Nemrég jelentek meg ☛ Gaura Ágnes - Túlontúl, Neil Gaiman - Tükör és füst, Neil Gaiman - Törékeny holmik, J.Goldenlane - Papírtigris

2014. május 28.

Filmszemle: Eleven testek


Mivel nemrég olvastam a könyvet arra gondolta, gyorsan megnézem utána a filmet, míg friss az élmény. Sokan ajánlották mondván, hogy mennyire kis aranyos, elmondásaim alapján sokban eltér a könyvtől (lelőtték azt a poént, hogy a filmben nincs családja R -nek), úgyhogy adtam neki egy esélyt, hátha úgy járok vele, mint anno a Hadak útján könyv kontra film változatával, ahol a film történetileg (és kivitelezésben is) megvett magának, míg a könyv... eléggé gyengécskére sikeredett.

Amit vártam az Eleven testek filmtől:
  1. Humort, nevetést
  2. Némi (sok) vért, zombis cincálást
  3. Agresszív Csontikat
  4. Értelmes (párbeszédeket emberek közt) embereket
  5. Logikus cselekedetek sorát
  6. Jó szinkront...




Mi teljesült?
  1. Helyenként, de nem vitte túlzásba.
  2. Elmaradt, és elmaradt
  3. Voltak, de nem elegen
  4. Hellyel-közzel
  5. Akadt
  6. Őőő...
Hogy is néz ki a film. Rögtön az elején tisztázunk néhány szabályt. Például, hogy a zombik nem beszélnek, csak hörögnek. Ezt azonnal felrúgják a filmkészítők úgy egy pár jelenetsorral arrébb, mikor M olyan kristálytisztán és folyékonyan beszél, mintha csak emberből lenne... What? Aztán persze jönnek a Julies részek.
1. maszatolás: R összemázolja a csajt, a csaj véres az arcán (nem a sajátja), belép a repülőbe (R mentési akció, első fázis végrehajtva), a következő jelenetben a csaj arca olyan tiszta, mintha éppen akkor mosakodott volna meg. 
2. maszatolás: Kimenekül a repülőből, majd R rátalál, és mint egy jó kis őrangyal, megint megmenti a csajt azzal, hogy megint bemázolja a lány képét. Alig érnek fel a repülőbe ismét, alig teszi le a lány a popóját az ülésre, máris megint olyan tiszta, mint aki most jött a zuhany alól. Elárulhatná a titkát, hogy csinálja...

Julie és R
Egyébként nem csak a csajról hiányzott itt-ott a smink. A srác nyakán az erek néha kirajzolódnak, néha nem, majd a végén (érthető okból) teljesen eltűnnek.

A másik dolog a futásos részek. R panaszkodik rá, miért nem tudnak gyorsabban haladni, viszont amint Julie bajba kerül, úgy fut, mint a nyúl. Még a Csontiknak is meg kell izzadni, hogy utolérjék.


Ami vicces volt, hogy amikor a fiatalok kiszabadulnak a táborból a gyógyszerért, géppuskával nem tudják leszedni a rájuk támadó zombikat. Csak egy pár centit feljebb kellett volna célozniuk, mert 2 méter nem volt az emberek és a zombik között. Nem tudom, milyen katonai kiképzést kaptak, de nem valami jól oktatták őket.

A vége egyszerűen nevetséges volt. R-t meglövik, vérzik, és látványosan az egész ember egy merő vértócsában úszik (szó szerint), de vígan vigyorog, hogy "jé, vérzek". Semmi összeesés, semmi kötözzük már be, semmi pánikhangulat, hogy mindjárt végérvényesen meghal.

Ez egy tipikusan egyszer nézhető darab volt, valamivel tetszetősebb, mint a könyv. R arckifejezései és kezdeti "bénázásai" tényleg bájossá tették kissé a történetet. Azt még vártam volna, hogy Julie megdöbben azon, honnan ismeri R a kedvenc kajáit, de ez elmaradt, mert azonnal konzervgyümölcsöt vitt neki, de ez már csak apróság.

Összességében egyszer elment. Nem tudom, ez ki szerint illeti meg a "horror" besorolást, mert ezt nemigazán nevezném annak. Inkább egy zombis romantikus film, egy "rossz vicc" kategória, ahol legalább a Csontik ijesztő külsejűek - és viccesen futnak...

Oszd meg a bejegyzést! :

0 megjegyzés:

 

Mandi Könyvtára Copyright © 2013 Minima Template
Designed by BTDesigner Published..Blogger Templates · Powered by Blogger