Nemrég jelentek meg ☛ Gaura Ágnes - Túlontúl, Neil Gaiman - Tükör és füst, Neil Gaiman - Törékeny holmik, J.Goldenlane - Papírtigris

2014. május 21.

Kieran Larwood - Rémségek

A Goodreads-en akadtam rá a könyvre, és amikor megtudtam, hogy kiadják magyarul, azonnal lecsaptam rá.

A könyvet köszönöm Abstractelfnek és a Főnix kiadónak!

Történetünk főhősnője Sába, akinek van egy kis rendellenessége: az egész teste szőrös. Viszont ez cseppet sem véletlen: a szőrhöz karmos lábak, és jó szaglás társul, akárcsak egy farkas esetében.
Egy zsarnokoskodó fickó kiállítási tárgynak használva pénzért mutogatja a lányt, mígnem egy szép napon érkezik egy zsíros fickó, aki felvásárolja Sábát, és a többi rémséget, akiket talál. Így kerül Sába egy olyan közegbe, ahol furcsábbnál furcsább figurákkal találkozik:
Majomfiú-val, aki hosszú majomfarkáról kapta a nevét, Patkánymamával, aki képes patkányokat idomítani, akik aztán hallgatnak rá. Holdnővérrel, aki a macskaügyesség mellett macskaszemekkel rendelkezik és Gigantusszal, az óriással.

Hétköznapjaik ugyanazon menetrend szerint zajlanak, míg egy szép napon egy koldussorú lány, Till be nem szökik a Rémségekhez. Barátság alakul ki Till és Sába között, viszont Till váratlanul eltűnik. Senki sem tudja, hol lehet, és a szülei a Rémségeknél keresnék őket.

Sába megsajnálja a szegény családot, és a Rémségekkel karöltve elkezdi felgöngyölíteni az ügyet. Szembe találkoznak egy bábossal, aki gőzgépeket gyárt; egy rémséges nővel, egy fickóval, akinek festett az arca, és rengeteg galibába keverednek, miközben Sába kezd rájönni, honnan is származik, mit rejt a múltja.

Első pillanatban egy könnyed gyerekregénynek mutatja magát a könyv, mert meglehetősen bájosak a szereplők, meglehetősen egyszerű gondolkodásmóddal. Sába egy olyan közegbe kerül, ahol az idősebbek meghallgatják őt, adnak a véleményére, és idomulnak a gyermeki elméhez, miközben befogadják őt a "családba".
Aztán egyre-másra kezdenek előjönni a társadalmi különbségek okozta problémák, a külső megjelenés alapján történő ítélkezés. A Rémségeknek senki nem hisz, mindenki lenézi őket, tényleg csak a látványosságot látják bennük, a szórakoztatási lehetőséget, az egyedi, mutogatható produkciót.
Teliveder, a zsugori Rémfelvásárló dolgoztatja a Rémségeket, többször felhívva rá a figyelmüket, hogy nélküle senkik lennének, utcára kerülnének.

A felsőbb rétegeket látszólag nem érdeklik az alsóbb rétegek problémái, hisz az utcagyerekek eltűnése nem kavar túl nagy port. Egyedül a rokonaik kezdik keresni őket, és lyukadnak ki a Rémségeknél, hisz senki más nem akar nekik segíteni. Megtudjuk, hogy a szülők is több helyen jártak már, de nem akadt olyan, aki betartotta volna azt az ígéretét, hogy valóban felkutatja Tillt és a többi eltűnt gyereket.

Szereplők tekintetében olyan, mint a legtöbb gyerekkönyv: a felnőttek követik a gyerekeket, segítenek nekik, meghallgatják őket. Kissé naivnak tűnnek, mégis használják az eszüket, miközben próbálnak megmaradni "embernek" (néha jó, néha rossz döntéseket hoznak).

Nem egy szokványos gyerekkönyvről van szó. Egyrészt a hősök nem hétköznapi külsejűek, másrészt az összecsapások a "jó" és a "rossz" térfelek között valaki vérének a kiontásával párosulnak - néha halálesettel végződnek. Drasztikus rámutatás arra, hogy a "jó" oldalnak a harcok során ugyanúgy vannak veszteségei, mint a rossz oldalnak, viszont a rosszak mindig elnyerik végő büntetésüket (vagy mégsem...)

A lezárás baljóslatú, folytatást sejtet, ami egyelőre nincs (se magyarul, se angolul).

Összességében nézve tanító jellegű könyv, bájos szereplőkkel, végig a szemünk előtt tartva a gyomornegyedek hangulatát, a "lehetne rosszabb a helyzetem" gondolatát, és a "mindenben van valami jó" elméletét.

Oszd meg a bejegyzést! :

0 megjegyzés:

 

Mandi Könyvtára Copyright © 2013 Minima Template
Designed by BTDesigner Published..Blogger Templates · Powered by Blogger