Emily Strange, és édesanyja új városba kényszerülnek költözni. A lány ímmel-ámmal fog hozzá a költözéshez, mert már elege van, hogy ilyen gyakran kényszerülnek egyik városból a másikba. Szerencsére hűséges góleme, Holló mellette van, és segít neki. Ezúttal a cél Dinkafalva, ahol Emily tovább folytatja a kísérleteit, alkotó helyet keres grafitizés céljából, felfedezi a deszkázható helyeket, és újabb csínyeken töri a fejét - és persze az egészet a feje tetejére állítja (rövid időn belül).... Egy félrement kísérlet megduplázza a lányt (eleinte nagy örömére, később nagy bánatára), és létrejön Másolat (akit később GonoszLényként (GL) kezd hívni). Miután rájön, hogy GL célja az, hogy megölje kiderül, hogy nem elég nagy Emily szobája kettejüknek...
A történet még mindig meglehetősen morbid. Emily még mindig meglehetősen szarkasztikus figura, aki mindenféle őrültségeket talál ki. Naplójában némileg már jól megszokott az, hogy rajzok tarkítják, és jópofa listák.
Ezúttal viszont a történet egy hagyományos, lineáris folyóba csúszik, ami valamiért nem tetszett annyira, mint az első kötet nyakatekert kuszasága. Emily nekem itt legtöbbször csak nyavalyog. Például, hogy a macskák miért nem dörgölőznek hozzá, miért nem foglalkoznak vele... vagy éppen azért, hogy GL meg akarja ölni ugyan, de nem tudja, mivel kellene megállítania. Vagy éppen azért, mert Holló nincs mellette. Vagy mert költöznie kell, és úúúgy unja a dolgot, hogy már megint dobozolnia kell...
Az volt eddig a jó, hogy Emilyt nem érdekelte ennyire a világ, csak az, hogy minden információhoz hozzájusson, amit szeretne. Most meg olyan, mint egy majrés kiskölyök, aki mindent túlagyal. Sokszor elveszítette az első kötetbeli jópofa, laza személyiségét, amit sajnáltam.
Amikor viszont nem, akkor nagyon élvezhető volt. Ezúttal más színtéren járunk, más balhékkal, más szereplőkkel. Azt azért nem lehet mondani a karakterekre ezután se, hogy tök átlagosak. Van itt gonosz zseni, egy titokzatos szomszéd nő - aki képes túljárni E. eszén -, sok őrült, zombiként járkáló lakos, és menő deszkások - no meg egy Bináris Larry.
A harc a két Emily között meglehetősen élvezetes helyenként, mert humoros szituációkat szül, míg Emily rá nem jön a döbbenetes igazságra. Eléggé kiszámítható történet, a cicák még mindig bájosak benne, de tényleg hiányzott az a kuszaság, amit az első könyvben láthattunk.
Összességében most egyszer elég volt ez a történet. Ugyanazt a vonulatot követi ez a sorozat is, mint a többi (a 2. rész gyengébb az elsőnél), úgyhogy bízom benne, hogy a 3. kötet ismét jobban fog tetszeni. Remélem hamarosan kiadják azt is...
A könyv trailere:
GR-ezők szerint:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése