2011. október 24.

Timus élménybeszámolója: Ta-mia Sansa: Sötét Hórusz


A könyv ismertetőjét FFG értékelésénél megtalálhatjátok, így én egyből a lényegre térek:
Szerintem hiába mondanám azt, hogy csak azért olvastam el Sansa Sötét Hóruszát, mert megfenyegetett, hogy a piszkálódásaim miatt csak akkor kapok rajzos dedikálást a könyvbe, ha elolvastam, vagy mert jókat beszélgetek Vele a moly.hu oldalon, valószínűleg senki nem hinne nekem. Azért olvastam el, mert kíváncsi voltam rá, hogy elsőkönyves íróként tényleg olyan jól ír-e, ahogyan a többiek értékelése, véleménye mutatja.
Sokan tudják már, hogy szeretem megszívatni az embereket, ezúttal azonban nem fogok nagyon játszadozni, mert nem szeretném, ha az írónő szívrohamot kapna a további részek megírása előtt (vagy engem tenne el „hirtelen felindulásból” láb alól), mivel szeretném végigolvasni a sorozatot.
Épp ezért csak annyit mondok, hogy egy hatalmas pofára esésnek lehettem elszenvedője…
…ugyanis eddig azt hittem, hogy egy kezdő író csak az alapokról indulhat, és ha a visszajelzéseknek, kritikáknak, véleménynyilvánításoknak és támogató javaslatoknak köszönhetően képes fejlődni, akkor idővel profivá válhat. Tudod: rosszabb esetben szénpor, jobb esetben csiszolatlan gyémánt.
Azonban Sansa már az első könyvével megmutatta nekem, hogy ő már egy igazi, csillogó gyémánt, akit legfeljebb egy kicsit még polírozni kell…
Az egész mű korrektül van felépítve, sehol nem lehet logikátlan, következetlen lépésekkel találkozni, minden szereplő kellőképpen kidolgozott, a történet olvastatja magát, a cselekmények a legapróbb részletekig gondosan ki vannak dolgozva, az egész mű precíz kivitelezésről tanúskodik.
Az írónő a szereplőkhöz nem félt hozzányúlni, vagyis hiába volt kedvelhető karakter, imádnivaló és tündi-bündi, ő akkor is probléma nélkül és mosolyogva kicsinálta. Így jó párat elintézett azok közül is, akikkel szimpatizáltam, de megbocsátok neki.
Nem pont ilyen befejezést képzeltem volna el, azonban még ezzel is könnyedén meg tudtam barátkozni.
A kötet egyetlen „negatívuma” sem Sansa hibája, hanem az enyém: nehezen tudtam kezelni a különleges neveket.
A fentiek tükrében csak egyetlen, szívből jövő tanácsot adhatok Sansa-nak:
Legközelebb, ha mások beleszólnak, hogy mit és hogyan írj,
és Neked nem tetszik az ötlet,
inkább ne hagyd magad, hanem tarts ki az elképzelésed mellett...

Oszd meg a bejegyzést! :

0 megjegyzés:

 

Mandi Könyvtára Copyright © 2013 Minima Template
Designed by BTDesigner Published..Blogger Templates · Powered by Blogger