Suzanne Collins - Futótűz (Éhezők viadala 2.)

Amikor néhány éve elkezdtem a sorozat első részét, nem tudtam, hogy annyira fog tetszeni, amennyire... Akkor még nem volt kiadva a folytatás, úgyhogy mondhatni el is feledkeztem róla. Közben kijött a mozifilm az első részből, közben mások negatív dolgokat mondtak a másodikról, hogy "neked ez nem fog tetszeni".
Most mégis egy másik emberrel közösen elkezdtük befejezni a sorozatot, és elolvasni együtt a második és harmadik részt, hogy végre lezárjuk a trilógiát...

AZ ELŐZŐ KÖTETRE NÉZVE SPOILERT TARTALMAZ!!!!!

A történet ott folytatódik, ahol az előző kötet véget ér: befejeződött a 74. Éhezők viadala, amit Katniss és Peeta közösen nyertek meg. Ezt követően mindenki figyelme feléjük fordul, és régi, megszokott életüknek búcsút inthetnek, hiszen ők a viadal álom párja.
Végigjárják a körzeteket, majd ismét visszatérnek a 12. körzetbe. Az életüket viszont már nem kaphatják vissza.

A Kapitólium veszélyforrásként tekint Katnissra, ezért a 12. körzetben megerősítik az őrséget. Elkapják, és megkínozzák azokat, akik a legkisebb szabályszegést is elkövetik. A 12. körzetben fenekestül felfordul az élet, s egyfajta terror veszi kezdetét. Máshol sem jobb a helyzet. Mindenhol lázadások törnek ki, és mindenki a fecsegőposzátát követi. Katnissnak rá kell ébrednie, hogy milyen lavinát indított el.

Az elnök megfenyegeti Katnisst, hogy legyen jó kislány, játssza el, hogy Peeta a mindene, és élete hátralevő részében éljen a fiú oldalán. Amire azonban senki sem számít: a Nagy Mészárláson, amit 25 évente tartanak, a szabályok pedig mindig változnak, az alábbi jön ki: a volt nyertesek kerüljenek vissza az arénába, és vívjanak meg újra életre-halálra. Mivel Katniss az egyetlen 12. körzetbeli női győztes, így nem marad más választása: vissza kell térnie az arénába...

(A kép forrása: http://catchingfiremovie.org)

Teljesen olyan hangulat kerített hatalmába, amilyen az első részre is jellemző volt. Végre visszatérhettem kicsit a 12. körzetbe, de immáron egy másik világ tárul a szemünk elé. Sokkal brutálisabb, kegyetlenebb az élet, amit az indokol, hogy mindenhol forradalmak vannak kibontakozóban.
Ami nagyon tetszett a könyv elején, hogy Collins nem kezdi el ismét a szánkba rágni, hogy mi történt az előző részben. Néha van egy-egy visszautalás, hogy ez vagy az kicsoda, vagy mi történt, de nem kezd el oldalakon keresztül magyarázkodni, meg újra leírni az első könyvet. Ha valaki tudni akarja, mit miért írnak le, olvassa el az első részt, és megtudja...

A könyv három részre tagolódik. Az első részben ismét a túldíszített, mű világot látjuk. Katniss mindent belead a színjátékba, hogy elhitesse Panem lakóival, hogy őrülten szerelmes Peetába, és ezzel le akarják csillapítani a kedélyeket. Egy kivégzés viszont felébreszti Katnisst, és hamarosan rájön, mi is volt az igazi célja az elnöknek. Jönnek a sorozatos mészárlások, ami persze leköti Katniss figyelmét.
Őrlődik, ugyanis magát hibáztatja, hogy elindította ezt a forradalom lavinát. Utána őrlődik, hogy Gale, vagy Peeta legyen a választottja, ugyanis mind a ketten szerelmet vallanak neki. Peetát úgy rendelik mellé, így kötelességből mindent megtesz, hogy elhitesse a világgal, szerelmes belé, de közben Gale duzzog egy keveset. Aztán Katniss nagy nehezen összeszedi magát, Galelel is látjuk végre, de Katnissnak lelkiismeret furdalása támad, hogy de hát Peeta milyen jó ember...

Érthető persze ez a gyötrődés, de a szerelmi háromszög miatt kicsit csöpög a könyv első 2/3-a, mert egy amolyan "mindkettő kell, de egyik se" hangulata van. Aztán Katniss visszakerül a viadalba, és bár a felkészülés korántsem olyan monumentális, és pontosan körbeírt, mint az előző kötetben (hisz nem ezen van a hangsúly), mégis jobban lekötött, mint a történet első fele.

A viadal ezúttal rövidebb, de hasonló jellegű volt, mint az első könyvben, viszont rengeteg csavar volt benne. A versenyzők, a viadal színtere és szabályai is mind érdekesek, és izgalmasak voltak. A viszonyok a játékosok között is teljesen más volt, mint az első kötetben. Nem lehet tudni, hogy ki a barát, ki az ellenség, és kiből vállhat ellenség.
A viadal váratlan kimenetele pedig csak hab a tortán.

Új karakterek jönnek be a képbe. Sajnos az előző kötetbeli kedvenceim közül a harmadik kötetre már csak kevesen maradtak, viszont vannak új arcok, akiknek lehet drukkolni.
Haymitch hozza a szokott formáját, és Cinna is remek ruhakölteményekkel kápráztatja el a nagyérdeműt. Utóbbi esetében sajnáltam, hogy ezúttal kevesebbet láttuk a színen.
Aki új, és sikerült belopnia magát a szívembe az nem más, mint Finnick, aki meglehetősen feltűnő jelenség, és mondhatni "mindenhol ott van". Tetszett a provokatív "szexi fiú vagyok, figyuzzatok lányok!" imidzse, és az is, amit a felszín alatt tartogatott a viadal előtt és alatt.

Collins a végére bedobja a legidegőrlőbb lezárást... Az utolsó mondat után azonnal azon voltam, hogy elkezdjem a harmadik kötetet...

Az meg, hogy a film változat nemsokára a mozikba kerül... izgatottan és kíváncsian várom, milyen lesz. A trailer alapján azt mondanám, hogy meglehetősen hasonlítani fog a könyvre, viszont reménykedem, hogy nem annyira a romantika lesz a középpontban.



Összességében nézve az első kötet jobban tetszett, de Collins még mindig úgy ír, hogy egyszerűen letehetetlen a könyve, és újra bebizonyította, hogy az első kötet nem a véletlenül lett olyan jó, amilyen...