Molykodás Pécsett

Vidám, borongós napra virradtunk azon a napon, mikor begördült a busz a pécsi pályaudvarra, ahol is nem mással volt találkozóm, mint Ta-mia Sansával, a Sötét hórusz írójával. Pécs kedves városát valamennyire ismertem már, de Sansa vállalta, hogy megmutatja nekem Pécset - úgy, ahogy ő látja.

Mivel is kezdhettük volna a napot, mint azzal, hogy bevetettük magunkat egy könyvesboltba, ahol jó könyvmolyokhoz mérten "körberepkedtünk", azonban, mivel nem találtuk a könyvet, amit kerestem, mentünk is tovább, és azokkal a kötetekkel vigasztalódtunk, amik nálunk voltak...
... mint például a Sötét hórusz, aminél aztán Sansa vállalta, hogy szépen össze is firkálja nekem.

A kérés ellenére mi is megálltunk, hogy lefotózzuk...

Némi városi bolyongás után beláttuk, hogy egyetlen molyos nap sem telhet el igazán könyvek nélkül, így tovább libbentünk a következő boltba, ahol megtaláltuk az én SH -m testvéreit (amik immáron nem az ikertestvérei voltak), továbbá sikerült beszerzenem a Bizenghast mangasorozatomból a hiányzó füzetecskéket, amikkel végeztem volna úton hazafelé, ha a napocska úgy nem dönt, hogy lekopik az égről.

Ugyan hamar eltelt a nap, de remélhetőleg, ha legközelebb az ország déli féltekére tévedek, más molyok is eljönnek. Csináljunk majd nagyobb molytalit Pécsett!